Planéta Csillagda

Amatőr csillagászok, csillagászatot szerető emberek oldala. Ha szereted, érdekel vagy csak kíváncsi vagy az égbolt titkaira akkor jó olvasást. Ha pedig szakértő vagy ne fogd vissza magad! Írj kommentet, javíts ki vagy jelentkezz egy poszttal. Szívesen látunk mindent és mindenkit!

Facebook

Akiket kedvelünk

 

aweather.png

voyagerblog-export.png

xantus-blog.png

 

Hold fázisa

CURRENT MOON

Olvasd a Feedy.me -t

Friss topikok

Címkék

1000 (1) 2013 (1) 209P/LINEAR (2) 3d (1) abell33 (1) aguszusztus (1) amatőr (2) amerika (23) android (1) animáció (3) anyagminta (1) apollo (3) árnyék (1) aszteroida (2) asztrofotó (3) atlantis (1) atlas (1) átvonulás (1) augusztus (1) autó (1) aweather (1) badcoke (1) baleset (1) befog (1) bertalan (1) betelgeuse (1) bolygó (8) boszorkányfej (1) boszorkányseprű (1) buborék-köd (1) c/2013 UQ4 (1) Camelopardalid (1) cartes du ciel (1) cassini (7) celestia (1) centauri (1) ceres (1) challenger (1) chandra (1) csillag (2) csillagász (1) csillagászat (10) csillagbölcső (1) csillagfedés (1) csillaghullás (8) csillagképek (1) csillagköd (1) csillagközi (1) csillagok (1) csóva (1) curiosity (4) cydonia (1) cygnus (1) déli égbolt (1) discovery (2) égbolt (2) éjszaka (3) éjszakai világító felhők (2) élet (3) elnevezés (1) élő (1) élőlény (1) első (2) első fotó (1) ember (1) enceladus (2) eta aquarid (1) europe (1) évforduló (1) exobolygó (7) exobolygók (1) falcon 9 (1) fantasztikus (1) faq (1) farkas (1) fedés (1) fekete lyuk (1) felfedezés (1) felhő (6) felhők (1) felmelegedés (1) felrobbanó (1) fényjelenség (1) ferenc (1) film (1) föld (8) földközeli (1) földönkívüli (1) földön kívül (1) földsúroló (1) föld és ég (1) folyékony (1) fomalhaut (2) fotó (10) fotók (1) fotózás (6) friss (2) galaxis (3) galaxis szomszéd (1) gangnam style (1) gáz (1) gejzir (1) gemini (1) geminidák (2) globális (1) godzilla (1) GPI (1) grafika (1) grand canyon (1) gravitáció (1) halál (1) hány (1) hibrid (1) hold (18) holdak (1) holdautó (1) holdjáró (1) holdprogram (1) holdraszállás (1) holdra szállás (1) homokdűne (1) hubble (6) hullás (1) huygens (1) iau (1) idegen (1) integetés (2) ISON (1) ison (5) iss (3) ISS (1) jacques (1) jármű (1) jubileum (1) jupiter (5) justin ng (1) kamera (1) karácsony (1) katasztrófa (1) képek (4) kepler (3) kepler-10c (1) kisbolygó (1) kisbolygóöv (1) köd (6) kóma (1) kráter (1) krk (1) küldetés (1) kutatás (1) ladee (1) lajka (1) leszállás (1) LINEAR (1) lovejoy (1) Luna (1) luna (1) lunar (1) lunar reconnaissance orbiter (1) M60-UCD1 (1) magas (1) magfúzió (1) magyar (2) magyarok (1) magyar űrkutatás (1) mars (17) Mars (1) mars arc (1) megfigyelés (1) mélyűr objektum (1) méret (2) merkúr (2) messier (3) messier-1 (1) messier 104 (1) meteor (8) meteorraj (3) minimal (1) minimalista (3) missions (1) misszió (1) missziók (1) műhold (1) nagy (1) nagy magellán-felhő (1) nagy magellán felhő (1) nap (4) napfogyatkozás (1) napfolt (2) naplemente (2) naprendszer (10) napszél (2) nap képe (5) nasa (28) neil armstrong (1) nemzetközi (1) nemzetközi űrállomás (1) neptunusz (2) névadás (1) new horizons (4) ngc 7380 (1) ngc 7635 (1) nóva (2) nova delphini 2013 (1) occultation (1) opportunity (1) orbital (1) orbiter (3) óriás (1) orion (3) orosz (1) oroszország (1) oszlopai (1) panoráma (1) paródia (1) pavlics (1) perseida (1) Perseidák (1) perseidák (2) phobos (2) pioneer-10 (1) pioneer-11 (1) plakát (1) planetáris (1) plazma (1) pluto (3) plútó (2) pólusváltás (1) poszter (1) program (1) proxima (1) psy (1) puli (1) rádió hullám (1) rák (1) rakéta (1) reconnaissance (2) repülő (1) rigel (1) ritka (1) robbanás (3) robot (1) röntgen (2) Rosetta (1) rosetta (5) rover (1) s/2004 n1 (1) sarki fény (2) sas köd (1) shuttle (1) sikertelen (1) skychart (1) sombrero (1) sötét oldal (1) soyuz (1) space (1) spacex (1) spirit (2) spitzer (1) stellarium (1) stream (1) szabad (1) száma (1) szaturnusz (11) szavazás (1) szemmel (1) szimulátor (1) szojuz (1) szonda (7) szovjet (4) szovjetúnió (2) szovjetunió (2) szputnyik (1) születésnap (3) születő (1) szuperhold (1) szupernova (1) szupernóva (4) távolság (1) tejút (1) tejútrendszer (3) tér (1) teremtés (1) timelapse (1) titán (1) titan (1) tömeg (1) top (1) törmelék (1) tornádo (1) törpegalaxis (1) torta (1) triton (2) tűzgömb (2) twitter (1) ultrakompakt (1) universe sandbox (1) űr (4) űrállomás (2) uránusz (1) űreszköz (2) űrhajó (1) űrkutatás (3) űrrepülőgép (1) űrszemét (1) űrutazás (1) üstökös (13) v838 (1) vége (1) vénusz (3) venyera (1) verseny (1) videó (6) világító (2) víz (3) vizsgálat (2) voyager (2) voyager-1 (1) voyager-2 (1) weboldal (1) Címkefelhő

Hogyan csillagászkodjunk? [2 rész]

2013.07.28. 22:14 rawmedia

Legutóbb kitárgyaltuk, hogy a csillagászkodást bizony bárki elkezdheti illetve megismerkedtünk a csillagképekkel és a csillagtérképpel. A mai részben az égbolton látható pontokról fogunk beszélni. Nem árulok el nagy titkot ha azt írom, nem minden az aminek látszik egy szép csillagos éjszakán..

<Folytatás a tovább gomb után..>

Csillagok

Először is tisztázzuk, hogy mik is azok a csillagok. Csillagoknak azon égitesteket nevezzük melyek nukleáris energiát termelnek, azaz saját fénnyel rendelkeznek. Egyszerűbben: csillagoknak a világegyetemben található, 'más napokat' hívjuk. Sokféle csoportosításuk létezik: 

Állapotuk alapján Példák
Sárga fősorozatbeli csillagok Nap
Vörös törpék Hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri
Barna törpék 12 fényévre található Epsilon Indi rendszerben
Szubtörpék
Óriás csillagok Aldebaran, Betelgeuse
Maradvány csillagok Csiga-köd, Szírius-B

star-size-comparison.jpg

Kísérőik alapján Példák
Optikai kettős csillagok Messier-40, Göncölszekér rúdjának három csillaga közül a középső (Mizar-Alcor)
Fizikai kettős csillagok Kepler-47
Többes rendszerek Alfa Centauri
Bolygórendszerek Hozzánk legközelebbi bolygórendszer (két bolygó, illetve két kisbolygó övezet) Epszilon Eridani


clip_image00211.jpg

Bolygók

Viszont az égbolton nem csak csillagokat találhatunk. Bár ugyanolyan pontszerű formájuk van mint a csillagoknak, mégis másik csoportot alkotnak a bolygók. Könnyű őket felismerni a mozgásukról illetve arról, hogy nem 'vibrálnak'. Na de mi is ez a vibrálás dolog? Ha felnézel az égboltra biztos észrevetted, hogy bizonyos pontok villognak, változtatják a színüket..stb. Míg vannak olyan pontok, bár jóval kevesebben amik állandó fényűek. Ezt a jelenséget hívják szcintillációnak. Lényege, hogy a légkör különböző légrétegei (áramlások, szelek, különböző sűrűségű közegek) a pontszerű fényforrások, azaz a csillagok fényét felnagyítják, gyengítik illetve a színét felbontják. Bolygók esetében, mivel ezek már nem pontszerű (még ha annak is látszanak) kiterjedéssel rendelkeznek, a légkör kiegyenlíti ezen hibákat így a remegés/színváltozás már nem látható. Persze a bolygókat nem csak erről ismerheted fel: Először az ókori csillagászok fedezték fel azokat az apró fényeket amik észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Ezeket akkor "bolygóknak" nevezték ami azóta is megmaradt. Megtalálásukhoz érdemes számítógépes szoftvereket (pl.: Stellarium vagy az itt összegyűjtött programokat) használni. 

A Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz még látható szabad szemmel így ezeket bármikor megpillanthatjuk.

A Merkúrt alapvetően nehéz megfigyelni mert a Naphoz közel található. Ezt napfelkelte előtt, vagy napnyugta után érdemes keresni.

A Vénusz a legfényesebb bolygó a naprendszerben. Fényességben csak a Nap és a Hold múlja felül. Maximális fényessége idején még árnyékot is képes vetni ha Hold nélküli éjszakán nézünk fel. Aki tudja merre kell keresni, az még nappal is észreveheti ugyanis nappal is látszik. Ha pedig jó a szemünk, még a fázisait is kiszúrhatjuk.

A Mars vöröses színéről ismerhető fel. Fényes bolygók közé tartozik, bár a Jupiternél nem fényesebb.

A Jupiter könnyen megtalálható égitest. Szintén vöröses színű, nála már csak a Vénusz és a Hold fényesebb. 

A Szaturnusz fényes bolygó viszont könnyen összekeverhető valamelyik csillaggal. Érdemes előtte pozícióját leellenőrizni.

Az Uránuszt már nehezebb észrevenni. Sokáig el is kerülte a csillagászok figyelmét.. De ha tudjuk hol kell keresni és szerencsések vagyunk akkor megpillanthatjuk.

A Neptunuszt sajnos már nem láthatjuk szabad szemmel. Ehhez már optikai eszközre van szükségünk.

Fájl:Solar sys.jpg

Mélyég / Mélyűr objektumok

A harmadik jelentős kategória az égbolton a mélyűr (mélyég) objektumok. Bár ezek közül már nem sok látszik szabad szemmel mégis fontos megemlíteni mert a távcsöves megfigyelések egyik kedvelt célpontjai. De mi is a mélyűr objektum? Minden olyan elem, ami nem a Naprendszer tagja, illetve nem csillag:

Íme pár objektum ami még látszik szabad szemmel (A csillagászatban használt egyik katalógus típus, az amatőr csillagászok által is kedvelt, Messier-katalógus. Ennek 110 eleme közül, megfelelő körülmények esetén, 38 látszik szabad szemmel is): 

Messier 002 2MASS.jpgMessier 2: Az M2 a β Aquarii csillagtól 5 fokra északra figyelhető meg. Mivel fényessége 6,6 magnitúdó, szabad szemmel csak nagyon kedvező körülmények között látható. 

 

M3LRGB 891x674.jpgMessier 3: Az M3 szabad szemmel csak nagyon kedvező feltételek esetén látható, de már a legegyszerűbb távcső segítségével is könnyen megtalálható.

Messier 004 2MASS.jpgMessier 4: Könnyen megtalálható a fényes Antares csillagtól nyugatra. Megfelelő körülmények között szabad szemmel is észlelhető

 

M5--LRGB2 898x688.jpgMessier 5: Gömbhalmaz, amit a

Kígyó csillagképben kell keresni.

M6a.jpgMessier 6: Nyílthalmaz ami szabad szemmel ködszerűnek látszik. Sötétebb égbolton érdemes próbálkozni a keresésével. Skorpió csillagképben található.

Open-cluster-Messier-7.jpegMessier 7: Nyílthalmaz, amit szabad szemmel is kiszúrhatunk. A Skorpió csillagképben kell keresni! Magyarországról augusztustól októberig figyelhető meg.

M8 rvb.jpgMessier 8 - Lagúna-köd: Diffúz köd ami szabad szemmel is észrevehető. Keresni a Nyilas csillagképben kell.

Messier11.jpgMessier 11: Nyílthalmaz a Pajzs csillagképben. Megfigyeléséhez sötétebb égboltra van szükség.

M13LRGB RC10.jpgMessier 13 - Herkules gömbhalmaz: Gömbhalmaz a Herkules csillagképben. Megfelelő körülmények esetén

szabad szemmel is megfigyelhető.

M15 core lucky 10pc.gifMessier 15 - Pegazus halmaz: Az M15 nagyon könnyen megtalálható. Ehhez az ε Pegasi csillagot, majd attól délkeletre a θ Pegasit kell megkeresni. A θ-ból az ε-hoz vezető képzeletbeli egyenes mentén az ε-tól 3 és 1/2 fokra nyugatra és 2 és 1/4 fokra északra található meg a gömbhalmaz. Különösen kedvező körülmények között szabad szemmel is észlelhető.

Stellar spire eagle nebula.jpgMessier 16: Egy emissziós köd és egy nyílthalmaz otthona a

Kígyó csillagképben. 

 

Messier object 017.jpgMessier 17 - Omega/Patkó köd: Nyílthalmaz a Nyilas csillagképben. Nagyon kedvező körülmények között szabad szemmel is észlelhető.

 

Trifid.nebula.arp.750pix.jpgMessier 20 - Trifid-köd: Világító gázfelhő a Nyilas csillagképben. Szabad szemmel is észrevehető sötétebb égbolton.

 

Messier object 022.jpgMessier 22: Messier 22 gömbhalmaz a Nyilas csillagképben

 

Messier object 023.jpgMessier 23: Nyílthalmaz a Nyilas csillagképben. Kedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.

 

Messier 024 2MASS.jpgMessier 24 - Kis Sagittarius-csillagfelhő: Tiszta, sötét égbolt esetén szabad szemmel is könnyen megtalálható a Nyilas csillagkép északi részén.

 

Messier object 025.jpgMessier 25: Nyílthalmaz a Nyilas csillagképben.

 

M31bobo.jpgMessier 31 - Androméda-galaxis: Szabad szemes megfigyelésre ideális bár nem árt, ha sötétebb helyről próbálkozunk vele. Kis távcsővel (akár már egy vadász távcsővel) kiszúrhatjuk a galaxis formáját (elmosódás a pontszerű közép körül)

M33.jpgMessier 33: Triangulum-galaxis egy hárommillió fényévre levő spirálgalaxis az Északi Háromszög (Triangulum) csillagképbenKivételesen jó megfigyelési körülmények esetén akár szabad szemmel is észrevehető.

M34 2mass atlas.jpgMessier 34: Nyílthalmaz a Perszeusz csillagképbenAz M34 megfelelően jó körülmények között akár szabad szemmel is látható. Legkönnyebben a γ Andromedae és a β Persei (Algol) csillagok közé húzott képzeletbeli egyenestől kissé északra található meg.

 

Messier35.jpgMessier 35: Nyílthalmaz, ami az Ikrek csillagképben látszik. A megfigyeléshez kevésbé fényszennyezett helyszín kell.

 

M36 2mass.jpgMessier 36: Nyílthalmaz a Szekeres csillagképben.

 

M37a.jpgMessier 37: Nyílthalmaz a Szekeres csillagképben.

 

Messier object 038.jpgMessier 38: Nyílthalmaz a Szekeres csillagképben.

 

Messier object 039.jpgMessier 39: Nyílthalmaz. A Hattyú csillagképben kell keresni.

 

Messier 041 2MASS.jpgMessier 41: Nyílthalmaz ami könnyen megtalálható, mivel az északi égbolt legfényesebb csillagától, a Szíriusztól szinte pontosan délre, 4 fok távolságra fekszik.

 

Orion Nebula - Hubble 2006 mosaic 18000.jpgMessier 42-43 - Orion-köd: A téli égbolt egyik jellegzetes eleme az Orion csillagkép. Több szempontból is érdekes, hisz itt található az általunk ismert egyik legnagyobb nap (ami ráadásul nemsokára szupernóvaként fog felrobbanni) illetve több mélyűr objektum. Az Orion-ködöt az Orion öve alatt érdemes keresni. Szabad szemmel egy halványabb pontnak látszik, ezért az Orion Kardjának is szokták nevezni.

Messier 044 2MASS.jpgMessier 44: Nyílthalmaz. A Rák csillagképben kell keresni.

 

Pleiades large.jpgMessier 45 - Fiastyúk: Nyílthalmaz ami szabad szemmel is kiszúrható. Kékes színéről, illetve miniatürizált Göncölszekér formájáról (erős túlzással persze) ismerhető fel, elsősorban az őszi/téli hónapokban!

M46a.jpgMessier 46: Nyílthalmaz a Hajófar csillagképbenKedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.

M47a.jpgMessier 47: Nyílthalmaz. A Hajófar csillagképben kell keresni.

 

M48a.jpgMessier 48: Nyílthalmaz az Északi Vízikígyó csillagképbenKedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.

M50a.jpgMessier 50: Nyílthalmaz az Egyszarvú csillagképbenKedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.

Messier object 067.jpgMessier 67: Nyílthalmaz a Rák csillagképbenKedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.

 

Messier 81 HST.jpgMessier 81 - Bode galaxisa: Spirálgalaxis a Nagy Medve csillagképbenExtrém feltételek mellett (magashegyi, fényszennyezéstől mentes környezet és különösen kedvező időjárás) szabad szemmel is megfigyelhető.

Messier object 093.jpgMessier 93: Nyílthalmaz a Puppis (Hajófar) csillagképbenKedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.

 

Az objektumok megtalálásához szükség lesz egy csillagtérképre is. Ezen a csillagtérképen a Messier-katalógus elemeit M betűvel majd az utána írt számával jelölik őket (pl. M32 - M36 - M47..stb). Ha pedig olvasnál egy részletesebb írást a Messier katalógusról akkor kattints ide. (Javaslat: mivel a csillagtérkép használata viszonylag bonyolultabb dolog, érdemes valamilyen számítógépes vagy mobil programot használni erre. Lista ezen programokról a poszt alsó felében)

Fájl:Ngc253 2mass barred spiral.jpg

Persze, ezzel még nem értek véget az égbolton látható objektumok száma, de a többiről majd egy későbbi posztban..

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://planeta.blog.hu/api/trackback/id/tr435427144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.