Planéta Csillagda

Amatőr csillagászok, csillagászatot szerető emberek oldala. Ha szereted, érdekel vagy csak kíváncsi vagy az égbolt titkaira akkor jó olvasást. Ha pedig szakértő vagy ne fogd vissza magad! Írj kommentet, javíts ki vagy jelentkezz egy poszttal. Szívesen látunk mindent és mindenkit!

Facebook

Akiket kedvelünk

 

aweather.png

voyagerblog-export.png

xantus-blog.png

 

Hold fázisa

CURRENT MOON

Olvasd a Feedy.me -t

Friss topikok

Címkék

1000 (1) 2013 (1) 209P/LINEAR (2) 3d (1) abell33 (1) aguszusztus (1) amatőr (2) amerika (23) android (1) animáció (3) anyagminta (1) apollo (3) árnyék (1) aszteroida (2) asztrofotó (3) atlantis (1) atlas (1) átvonulás (1) augusztus (1) autó (1) aweather (1) badcoke (1) baleset (1) befog (1) bertalan (1) betelgeuse (1) bolygó (8) boszorkányfej (1) boszorkányseprű (1) buborék-köd (1) c/2013 UQ4 (1) Camelopardalid (1) cartes du ciel (1) cassini (7) celestia (1) centauri (1) ceres (1) challenger (1) chandra (1) csillag (2) csillagász (1) csillagászat (10) csillagbölcső (1) csillagfedés (1) csillaghullás (8) csillagképek (1) csillagköd (1) csillagközi (1) csillagok (1) csóva (1) curiosity (4) cydonia (1) cygnus (1) déli égbolt (1) discovery (2) égbolt (2) éjszaka (3) éjszakai világító felhők (2) élet (3) elnevezés (1) élő (1) élőlény (1) első (2) első fotó (1) ember (1) enceladus (2) eta aquarid (1) europe (1) évforduló (1) exobolygó (7) exobolygók (1) falcon 9 (1) fantasztikus (1) faq (1) farkas (1) fedés (1) fekete lyuk (1) felfedezés (1) felhő (6) felhők (1) felmelegedés (1) felrobbanó (1) fényjelenség (1) ferenc (1) film (1) föld (8) földközeli (1) földönkívüli (1) földön kívül (1) földsúroló (1) föld és ég (1) folyékony (1) fomalhaut (2) fotó (10) fotók (1) fotózás (6) friss (2) galaxis (3) galaxis szomszéd (1) gangnam style (1) gáz (1) gejzir (1) gemini (1) geminidák (2) globális (1) godzilla (1) GPI (1) grafika (1) grand canyon (1) gravitáció (1) halál (1) hány (1) hibrid (1) hold (18) holdak (1) holdautó (1) holdjáró (1) holdprogram (1) holdraszállás (1) holdra szállás (1) homokdűne (1) hubble (6) hullás (1) huygens (1) iau (1) idegen (1) integetés (2) ISON (1) ison (5) iss (3) ISS (1) jacques (1) jármű (1) jubileum (1) jupiter (5) justin ng (1) kamera (1) karácsony (1) katasztrófa (1) képek (4) kepler (3) kepler-10c (1) kisbolygó (1) kisbolygóöv (1) köd (6) kóma (1) kráter (1) krk (1) küldetés (1) kutatás (1) ladee (1) lajka (1) leszállás (1) LINEAR (1) lovejoy (1) Luna (1) luna (1) lunar (1) lunar reconnaissance orbiter (1) M60-UCD1 (1) magas (1) magfúzió (1) magyar (2) magyarok (1) magyar űrkutatás (1) mars (17) Mars (1) mars arc (1) megfigyelés (1) mélyűr objektum (1) méret (2) merkúr (2) messier (3) messier-1 (1) messier 104 (1) meteor (8) meteorraj (3) minimal (1) minimalista (3) missions (1) misszió (1) missziók (1) műhold (1) nagy (1) nagy magellán-felhő (1) nagy magellán felhő (1) nap (4) napfogyatkozás (1) napfolt (2) naplemente (2) naprendszer (10) napszél (2) nap képe (5) nasa (28) neil armstrong (1) nemzetközi (1) nemzetközi űrállomás (1) neptunusz (2) névadás (1) new horizons (4) ngc 7380 (1) ngc 7635 (1) nóva (2) nova delphini 2013 (1) occultation (1) opportunity (1) orbital (1) orbiter (3) óriás (1) orion (3) orosz (1) oroszország (1) oszlopai (1) panoráma (1) paródia (1) pavlics (1) perseida (1) Perseidák (1) perseidák (2) phobos (2) pioneer-10 (1) pioneer-11 (1) plakát (1) planetáris (1) plazma (1) pluto (3) plútó (2) pólusváltás (1) poszter (1) program (1) proxima (1) psy (1) puli (1) rádió hullám (1) rák (1) rakéta (1) reconnaissance (2) repülő (1) rigel (1) ritka (1) robbanás (3) robot (1) röntgen (2) Rosetta (1) rosetta (5) rover (1) s/2004 n1 (1) sarki fény (2) sas köd (1) shuttle (1) sikertelen (1) skychart (1) sombrero (1) sötét oldal (1) soyuz (1) space (1) spacex (1) spirit (2) spitzer (1) stellarium (1) stream (1) szabad (1) száma (1) szaturnusz (11) szavazás (1) szemmel (1) szimulátor (1) szojuz (1) szonda (7) szovjet (4) szovjetúnió (2) szovjetunió (2) szputnyik (1) születésnap (3) születő (1) szuperhold (1) szupernova (1) szupernóva (4) távolság (1) tejút (1) tejútrendszer (3) tér (1) teremtés (1) timelapse (1) titán (1) titan (1) tömeg (1) top (1) törmelék (1) tornádo (1) törpegalaxis (1) torta (1) triton (2) tűzgömb (2) twitter (1) ultrakompakt (1) universe sandbox (1) űr (4) űrállomás (2) uránusz (1) űreszköz (2) űrhajó (1) űrkutatás (3) űrrepülőgép (1) űrszemét (1) űrutazás (1) üstökös (13) v838 (1) vége (1) vénusz (3) venyera (1) verseny (1) videó (6) világító (2) víz (3) vizsgálat (2) voyager (2) voyager-1 (1) voyager-2 (1) weboldal (1) Címkefelhő

Oroszok a Marson

2013.08.06. 11:15 rawmedia

A Mars mindig is fontos szerepet töltött be az ember életében. Már az ókorban is ismert objektum volt az égbolton. A nevét a római hadistenről, Marsról kapta, de emlegették úgy is, mint a véres planéta. A Naprendszer negyedik tagja, amit jellegzetes vörös színéről lehet felismerni. Ennek oka a felszínén található nagy mennyiségű vas-oxid. Harmadik legnagyobb kőzetbolygónk két természetes kísérővel, a Phobos-al és a Deimos-al. Mivel a mai napig nem bizonyított, hogy létezett-e vagy létezik-e rajta élet így a tudományos kutatások egyik kiemelt célpontja.

web-mars-1-pa.jpg

A Hold után a Marsra küldtük a legtöbb szondát, elsősorban azért, hogy kutassák van-e (inkább azt, hogy volt-e) élet rajta. Ebben két nemzet volt aktív (bár van európai és Japán kutatás is) a Szovjet/Orosz, illetve az amerikai. Ebben a posztban mi csak az Orosz/Szovjet szondákkal foglalkozunk, annál az egyszerű oknál fogva, hogy ez a nemzet volt az amelyik arányaiban véve a legkevesebb sikeres marsi kutatást mondhatja magáénak.

Az első marsi szonda máris az ő nevükhöz fűződik. 1962. november 1-jén egy háromlépcsős Proton hordozórakétával állították Föld körüli parkolópályára a Marsz1 nevű szondát, amiről egy gyorsító fokozattal indították el a marsi pályán. Sajnos a repülés közben, a tájolóberendezés hibája miatt, 1963. március 21-én, a Marstól 193 000 kilométerre (a Hold távolsága a Földtől 350 000 kilométer körül van) megszakadt vele a kapcsolat. A szonda sokféle adatot közvetített volna. A fotótelevíziós felvételek mellett, mérte volna a kozmikus sugárzást, a meteoritáramlatokat, illetve a különféle mágneses teret.

Mars_1M.jpg

Mars 1960A

Eközben az amerikai szondák több sikeres küldetést is végrehajtottak, így kiderült, hogy nincs a Marson civilizált élet, nincs rajta víz illetve hatalmas völgyek és hegyek alkotják. Ekkor már a marsi leszállóegységek küldése vált céljává a Szovjeteknek, hisz a bolygó körüli szondás "hódítás" az amerikaiaké lett.

Mars_(Mariner_4) (1).jpg

Első közelkép a Marsról. A képet az amerikai Mariner–4 készítette.

Éppen ezért 1971 novemberében két szondát is küldtek a Mars felé. Mindkettőnek a leszállás volt az elsődleges feladat, bár a Mars körül is maradtak egységek amik méréseket illetve képi anyagokat küldtek vissza a Földre. Először a Marsz2 próbálta elérni a felszínt de a leszálláskor rossz szögben érte el a légkört és a leszálló rendszere nem tudott működésbe lépni. Ez volt az első ember által készítette szerkezet, amely becsapódott a Mars felszínébe.

mars2.jpg

Marsz2

Testvére, a Marsz3, már elérte a talajt ahova simán landolt de a felszínen csak 20 másodpercig volt kapcsolat vele, azután megszakadt az összeköttetés. Szerencsére az orbitális egysége sok adatot tudott visszaküldeni a Földre. A szonda mérte többek között az infravörös kisugárzást, páratartalmat, felszíni réteg rádiófényességi hőmérsékletét illetve a felső légköri szórt ultraibolya sugárzását. Mint utóbb kiderült, mindkét szonda sikertelenségért a magasságmérő radar hibás kalibrációja volt a felelős ami azt eredményezte, hogy a "felszín alatt" próbáltak meg leszállni azáltal, hogy késve gyújtották be a fékezőrakétáikat.

Mars_3_Image.png

Marsz-3 által közvetített kép a Mars felszínéről, mielőtt megszakadt vele a kapcsolat

1974. február 10-én, 203 napnyi repülés után, elérte a Marsot a Marsz–4 szonda is. A leszállóegység nélküli kutató szonda, a fékező hajtómű el nem indulása miatt, a bolygó körüli pályára állás helyett 2 200 kilométerre repült el a Mars mellett ahol mesterséges bolygóvá vált. Társa, a Marsz5 szintén egy leszállóegység nélküli szonda volt ami viszont sikeresen elérte a vörös bolygót és orbitális pályára állt. Feladata a műszeres mérések mellett, az érkező Marsz6 és Marsz7 szondákkal való hírkapcsolat létesítése volt. A Marsz5 mérései fedezték fel a Mars belső eredetű mágneses terét is.

800px-Soviet_Union-1972-Stamp-0.16._Mars_3.jpg

Marsz-3 landoló egysége egy emlékbélyegen

1974. március 12-én, 218 napos repülés után érte el a bolygót a Marsz6 szonda. Az automatikus feltérképezés után leszállást elősegítő helyzetbe állt, majd 50 000 kilométerre a Marstól elindította leszálló egységét. A szonda 224 másodpercen át közvetített mérési eredményeket az orbitális egység felé amivel megállapították a Mars légkörének pontos összetételét. Miután elérte a felszínt, megszakadt vele a kapcsolat amit újra a leszálló egység magasságmérőjének pontatlansága okozott.

Párja, a Marsz7 már március 9-én elindította a leszálló egységét ami technikai hiba miatt ugyanúgy járt mint sok Szovjet szonda. Szállító egysége illetve a leszálló egysége is elszállt a bolygó mellett majd keringési pályára állt.

Az amerikaiak ezek után érték el a Viking szonda párossal (1976-ban) a Marsot ahol sikeresen leszálltak és éveken keresztül vizsgálták a felszíni viszonyokat, ám sem életnyomokat, sem szerves anyagot nem sikerült egyértelműen kimutatniuk a vörös marsi talajban.

FG06_12.jpg

Amerikai Viking szonda

Még a Szovjetunió felbomlása előtt megpróbáltak a Szovjetek két szondát juttatni a Mars Phobos nevű holdjára is. A Fobosz1 és Fobosz2 1988. július 7-én illetve 12-én indultak Bajkonurból de mindkettővel megszakadt a kapcsolat a Mars közelében. 

space129-phobos-saturn-moon_31713_big.jpg

A Mars egyik holdja, a Phobos

A Szovjetunió szétesése után, az igazi lökést a mai marsi kutatásoknak egy 1996-os bejelentés adta. Egy Antarktiszon gyűjtött és marsi eredetűnek talált meteorit, az ALH 84001 belsejében primitív egysejtűek 3,5 milliárd éves nyomait vélték felfedezni ami akkora jelentőségű hírnek számított, hogy maga Bill Clinton jelentette be televíziós beszédében. Sajnos ezt a felfedezést azóta sem tudták, sem megerősíteni, sem cáfolni.

ALH84001-EM4.jpg

A primitív egysetüek több milliárd éves nyomai

Ebben az évben indították az Oroszok a Marsz96 (Marsz8) nevű űrszondát is. Feladata a mérések mellett, a leszállás is volt ami viszont már a Földön meghiúsult mivel az indításkor a 4. rakétafokozat hibája miatt a Csendes-óceánba csapódott. A szonda műszereinek építésében már magyar szakemberek is részt vettek.

IM 2011-10-15 a las 16.58.31.png

Még pihen a Fobosz-Grunt

Az utolsó Orosz próbálkozás a FoboszGrunt volt. A Fobosz szondákhoz hasonlóan itt is a Mars holdja volt a cél. Anyagmintát szerettek volna visszajuttatni a Földre a szondával, ez viszont meghiúsult már a kilövés után. 2011. november 9-én indították a bajkonuri űrrepülőtérről. Ezután Föld körüli pályára állt, melyet műszaki hiba miatt nem tudott elhagyni, mert hajtóműve nem kapcsolódott be. Az űrszondával megszakadt a kapcsolat. A felszín feletti magassága nagyjából 300 km volt. A felső légkör súrlódása miatt lassuló szonda 2012. január 15-én közép-európai idő szerint este háromnegyed hétkor visszatért a Föld légkörébe. A szonda el nem égett darabjai a Wellington-szigettől kb. 1250 kilométerre nyugatra zuhantak a Csendes-óceánba. A hiba oka valószínűleg szoftverhiba volt ami a szondát biztonsági módba kapcsolta.

fb_scenario.jpg

Na ez az, amiből semmi nem lett aztán. Fobosz-Grunt fantáziarajz

Ezeken kívül volt több próbálkozása is a Szovjeteknek. Számszerint 21 szondát próbáltak a marsra juttatni, amiből azonban egy sem járt teljes sikerrel. Íme a teljes Szovjet/Orosz lista:

1960 Mars 1960A - Tengerbe zuhant a Földön 

1960 Mars 1960BTengerbe zuhant a Földön

1962 Mars 1962A - Felrobbant a Föld körüli pályára álláskor

1962 Mars 1962B - Felrobbant a Föld körüli pályára álláskor

1962 Marsz1 - Megszakadt a Mars előtt a kapcsolat vele

1963 Cosmos21 - Nem hagyta el a földi orbitális pályát

1964 Zond 2 - Megszakadt a kapcsolat a Mars felé menet

1965 Zond 3 - Holdról küldött vissza fotókat

1969 Mars 1969A - 438 másodperccel a kilövés után felrobbant

1969 Mars 1969B - Visszazuhant a Földre

1971 Kosmos-419 - Kilövéskor meghibásodott

1971 Marsz2 - Mars felszínébe csapódott

1971 Marsz3 - 20 mp után megszakadt a kapcsolat vele a Mars felszínén

1973 Marsz4 - Elrepült a Mars mellett 

1973 Marsz5 - Orbitális pályára állt de 9 nap után meghibásodott

1973 Marsz6 - Orbitális pályára állt majd a leszálló egység meghibásodott leszállás után

1973 Marsz7 - Elrepült a Mars mellett

1988 Phobos1 - Elvesztették a kapcsolatot vele

1988 Phobos2 - Orbitális pályára állt de a leszálló egység elindítása elött megszakadt vele a kapcsolat

1996 Marsz-96 - Kilövéskor meghibásodott

2011 FobosGrunt - Nem hagyta el a Földi pályát. Visszazuhant a Földre

Végül elmondható, hogy Oroszország 1960-tól folyamatosan szerencsétlen helyzetben volt a bolygó szomszédunk felfedezésével kapcsolatban. Ha valakikre igaz a mondás, hogy ami elromolhat az el is romlik, akkor azok ők. 21 próbálkozásból egy küldetés sem volt teljes siker viszont ezek után sem adják fel a Marsot. 2018-ban újra egy leszálló egységgel kísérleteznek illetve a jövőbeni tervek között szerepel egy anyagmintát visszaszállító szonda indítása is.

Szólj hozzá!

Címkék: szonda oroszország phobos szovjetunió sikertelen Mars

A bejegyzés trackback címe:

https://planeta.blog.hu/api/trackback/id/tr825446916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.