Planéta Csillagda

Amatőr csillagászok, csillagászatot szerető emberek oldala. Ha szereted, érdekel vagy csak kíváncsi vagy az égbolt titkaira akkor jó olvasást. Ha pedig szakértő vagy ne fogd vissza magad! Írj kommentet, javíts ki vagy jelentkezz egy poszttal. Szívesen látunk mindent és mindenkit!

Facebook

Akiket kedvelünk

 

aweather.png

voyagerblog-export.png

xantus-blog.png

 

Hold fázisa

CURRENT MOON

Olvasd a Feedy.me -t

Friss topikok

Címkék

1000 (1) 2013 (1) 209P/LINEAR (2) 3d (1) abell33 (1) aguszusztus (1) amatőr (2) amerika (23) android (1) animáció (3) anyagminta (1) apollo (3) árnyék (1) aszteroida (2) asztrofotó (3) atlantis (1) atlas (1) átvonulás (1) augusztus (1) autó (1) aweather (1) badcoke (1) baleset (1) befog (1) bertalan (1) betelgeuse (1) bolygó (8) boszorkányfej (1) boszorkányseprű (1) buborék-köd (1) c/2013 UQ4 (1) Camelopardalid (1) cartes du ciel (1) cassini (7) celestia (1) centauri (1) ceres (1) challenger (1) chandra (1) csillag (2) csillagász (1) csillagászat (10) csillagbölcső (1) csillagfedés (1) csillaghullás (8) csillagképek (1) csillagköd (1) csillagközi (1) csillagok (1) csóva (1) curiosity (4) cydonia (1) cygnus (1) déli égbolt (1) discovery (2) égbolt (2) éjszaka (3) éjszakai világító felhők (2) élet (3) elnevezés (1) élő (1) élőlény (1) első (2) első fotó (1) ember (1) enceladus (2) eta aquarid (1) europe (1) évforduló (1) exobolygó (7) exobolygók (1) falcon 9 (1) fantasztikus (1) faq (1) farkas (1) fedés (1) fekete lyuk (1) felfedezés (1) felhő (6) felhők (1) felmelegedés (1) felrobbanó (1) fényjelenség (1) ferenc (1) film (1) föld (8) földközeli (1) földönkívüli (1) földön kívül (1) földsúroló (1) föld és ég (1) folyékony (1) fomalhaut (2) fotó (10) fotók (1) fotózás (6) friss (2) galaxis (3) galaxis szomszéd (1) gangnam style (1) gáz (1) gejzir (1) gemini (1) geminidák (2) globális (1) godzilla (1) GPI (1) grafika (1) grand canyon (1) gravitáció (1) halál (1) hány (1) hibrid (1) hold (18) holdak (1) holdautó (1) holdjáró (1) holdprogram (1) holdraszállás (1) holdra szállás (1) homokdűne (1) hubble (6) hullás (1) huygens (1) iau (1) idegen (1) integetés (2) ison (5) ISON (1) iss (3) ISS (1) jacques (1) jármű (1) jubileum (1) jupiter (5) justin ng (1) kamera (1) karácsony (1) katasztrófa (1) képek (4) kepler (3) kepler-10c (1) kisbolygó (1) kisbolygóöv (1) köd (6) kóma (1) kráter (1) krk (1) küldetés (1) kutatás (1) ladee (1) lajka (1) leszállás (1) LINEAR (1) lovejoy (1) luna (1) Luna (1) lunar (1) lunar reconnaissance orbiter (1) M60-UCD1 (1) magas (1) magfúzió (1) magyar (2) magyarok (1) magyar űrkutatás (1) Mars (1) mars (17) mars arc (1) megfigyelés (1) mélyűr objektum (1) méret (2) merkúr (2) messier (3) messier-1 (1) messier 104 (1) meteor (8) meteorraj (3) minimal (1) minimalista (3) missions (1) misszió (1) missziók (1) műhold (1) nagy (1) nagy magellán-felhő (1) nagy magellán felhő (1) nap (4) napfogyatkozás (1) napfolt (2) naplemente (2) naprendszer (10) napszél (2) nap képe (5) nasa (28) neil armstrong (1) nemzetközi (1) nemzetközi űrállomás (1) neptunusz (2) névadás (1) new horizons (4) ngc 7380 (1) ngc 7635 (1) nóva (2) nova delphini 2013 (1) occultation (1) opportunity (1) orbital (1) orbiter (3) óriás (1) orion (3) orosz (1) oroszország (1) oszlopai (1) panoráma (1) paródia (1) pavlics (1) perseida (1) perseidák (2) Perseidák (1) phobos (2) pioneer-10 (1) pioneer-11 (1) plakát (1) planetáris (1) plazma (1) pluto (3) plútó (2) pólusváltás (1) poszter (1) program (1) proxima (1) psy (1) puli (1) rádió hullám (1) rák (1) rakéta (1) reconnaissance (2) repülő (1) rigel (1) ritka (1) robbanás (3) robot (1) röntgen (2) Rosetta (1) rosetta (5) rover (1) s/2004 n1 (1) sarki fény (2) sas köd (1) shuttle (1) sikertelen (1) skychart (1) sombrero (1) sötét oldal (1) soyuz (1) space (1) spacex (1) spirit (2) spitzer (1) stellarium (1) stream (1) szabad (1) száma (1) szaturnusz (11) szavazás (1) szemmel (1) szimulátor (1) szojuz (1) szonda (7) szovjet (4) szovjetunió (2) szovjetúnió (2) szputnyik (1) születésnap (3) születő (1) szuperhold (1) szupernova (1) szupernóva (4) távolság (1) tejút (1) tejútrendszer (3) tér (1) teremtés (1) timelapse (1) titan (1) titán (1) tömeg (1) top (1) törmelék (1) tornádo (1) törpegalaxis (1) torta (1) triton (2) tűzgömb (2) twitter (1) ultrakompakt (1) universe sandbox (1) űr (4) űrállomás (2) uránusz (1) űreszköz (2) űrhajó (1) űrkutatás (3) űrrepülőgép (1) űrszemét (1) űrutazás (1) üstökös (13) v838 (1) vége (1) vénusz (3) venyera (1) verseny (1) videó (6) világító (2) víz (3) vizsgálat (2) voyager (2) voyager-1 (1) voyager-2 (1) weboldal (1) Címkefelhő

Top 10 NASA missziók (1. rész)

2013.08.22. 16:21 rawmedia

NASA_logo.svg.png

A világ legnagyobb űrkutatási szerve az Amerikai Egyesült Államok országos repülésügyi és űrhajózási hivatala. Ma a NASA közel 19 000 embert foglalkoztat, éves költségvetése pedig 19 milliárd amerikai dollár körül van. Fő tevékenysége a bolygókutatás, a Föld beható tanulmányozása a világűrből, emberes űrrepülések, valamint mindenféle űrtechnológiai és rakétatechnikai fejlesztések. Mindezeken túl a NASA egyre nagyobb súlyt fektetett az oktatásra, valamint arra, hogy az elért tudományos és műszaki eredmények minél szélesebb körben átkerüljenek a gyakorlati élet űrkutatástól távol eső területeire is.

A következő listában megpróbáljuk összeszedni az elmúlt évek legjelentősebb küldetéseit. Persze, ez félig meddig szubjektív, hisz különböző területekről nézve, különböző kutatás számít jelentősnek.

//////////////////////////////////////////////////

Top 10 NASA missziók (2. rész)

//////////////////////////////////////////////////

10. Pioneer szondák

Pioneer_10_at_Jupiter.gif

A Pioneer–10 és Pioneer–11 szondákat az amerikai Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe. Feladatuk a Jupiter megközelítése, illetve a Naprendszer elhagyása volt. Itt alkalmazta először a NASA a gravitációs hintamanővert, amivel rövidebb idő alatt juthatnak el a Naprendszer távolabbi égitestjeihez az űreszközök.

A Pioneer–10 1973. decemberében érte el a Jupitert, amit 200 000 kilométerre meg is közelített (A Föld-Hold távolság 350 000 - 400 000 km) majd közelképeket készített a bolygóról. Felfedezte a gyűrűrendszerét, a mágneses terét majd a csillagközi tér felé vette az irányt. Nagyjából 2 millió év múlva éri el végső célállomását, az Aldebaran csillagot a Bika csillagképben. Társa, a Pioneer–11 1974 decemberében ért a Jupiterhez, amit 43 000 km-re közelített meg, majd a Szaturnusz mellett is elrepült, attól 21 000 km-re. Ezután ez a szonda is elindult a Naprendszeren kívüli területekre, hogy 4 millió év múlva elérje a Sas csillagkép felé található közeli csillagokat. 

Pioneer_plaque.svg.png

A plakettet a híres csillagász, Carl Sagan javasolta, illetve tervezte. A tábla bal felső sarkában a hidrogénatom hiperfinom átmenete, jobb oldalon a férfi és női emberi test, középen bal oldalt a Nap viszonylagos helyzete 14 pulzárhoz, illetve a Tejútrendszerhez képest, alul pedig a naprendszerünk sematikus ábrája látható.

Mindkét szondán egy aranyozott alumínium lemezt is elhelyeztek, amely a Naprendszerről, Földünkről és az emberiségről tartalmaz fontos információkat. 

9. Voyager szondák

features3.jpg

Nem sokkal a Pioneer küldetések után a NASA újabb szondapárost indított a Naprendszer távolabbi égitestjeihez. A Voyager család repülése talán az egyik legsikeresebb szondás NASA misszió az emberiség történelmében mivel útjuk során szinte minden, addig nem ismert bolygóhoz ellátogattak. Az eredeti elképzelések szerint még kettő indítást terveztek a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz és a Plútóhoz 1976–77-ben, és újabb kettő indítást a Jupiterhez, az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz 1979-ben, de pénzügyi okok miatt ez aztán nem valósult meg. A Voyager–10 tovább vizsgálta (a Pioneer-ek után) a Jupiter gyűrűrendszerét, felfedezte az Io nevű holdján a vulkáni aktivitást, közel repült az Amaltheáthoz, az Európához illetve a Ganymedeshez majd a Szaturnusz felé vette az irányt. Itt 124 000 km-re haladt el a bolygó mellett és meglátogatta 7 holdját is (Titán 4 000 km, Rhea 72 000 km, Mimas 88 800 km, Dione 161 000 km, Enceladust 202 500 km, Tethys 415 000 km, Hyperion 879 900 km). Ezalatt az időszak alatt (11 nap alatt) 2 000 felvételt készített és 10 milliárd bit (1.1 GB) információt sugárzott a Földre. Ezután egy hintamanőver segítségével kilépett a Föld pályasíkjából és a csillagközi tér felé vette az irányt.

jupiters-moon-io-from-voyager-1-space-probe.jpg

A Voyager–2 1977. augusztusában indult, pár nappal a Voyager–1 indítása előtt. A mai napig az egyik legsikeresebb bolygókutató szonda a NASA történelmében. Több ezer felvételt készített, és több, addig ismeretlen holdat, illetve gyűrűt fedezett fel a megközelített bolygók körül. Ellátogatott a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz, az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz is. Jelenleg a hélioszféra (a naprendszer széle) széle felé halad amit hamarosan el is fog érni. Nagyjából 40 000 év múlva 1,76 fényévnyire közelíti meg a Ross 248 nevű csillagot.

features2.jpg

Mindkét szondán helyet kapott egy hanglemez amin a Föld 35-féle természetes és az ember által keltett mesterséges hangja, 55 nyelven, köztük magyarul is egy üdvözlő szöveg, illetve 27 zenemű részlet szerepelt.

8. New Horizons

PlutoNewHorizonsJHUAPLSwRI.jpg

A New Horizons egy jelenleg is futó projekt, aminek a célja a Plútó, a Plútó holdjainak illetve néhány Kuiper-övi objektum meglátogatása. Érkezése 2015 júliusában várható, így az első szonda lehet amely fotókat készít a naprendszer sokáig legtávolabbi bolygójának nevezett objektumáról, a Plútóról.

7. Spitzer űrtávcső

Spitzer.jpg

Talán olyan sok hírben nem szerepelt, de van a NASA-nak egy infravörös tartományban működő csillagászati teleszkópja is. A távcső főtükre berilliumból van és 85 cm átmérőjű. Az indításnál jelentős mennyiségű, pontosan 360 liter folyékony héliumot is vitt magával ami arra kellett, hogy az infravörös érzékelőket hűtse nagyjából 5.5 kelvinre (kb. -268 °C). Ez 2009 nyarára teljesen elfogyott, így az érzékelők 30 kelvinre melegedtek és jó pár műszer használhatatlanná vált. A szonda legnagyobb felfedezése a Szaturnusz körül található, eddigi legnagyobb gyűrűrendszer (átmérője 300-szorosa, a vastagsága pedig mintegy 20-szorosa a bolygó átmérőjének) , illetve az a jelenség, hogy a Föld porcsóvát húz. Ennek a jelenségnek a megfigyelése azért lehet fontos, mert a tanulmányozásával lehetőség nyílhat exobolygók kimutatására hasonló módszerrel. A porcsóva ugyanis jóval nagyobb kiterjedésű, mint maga a bolygó, mivel nagyjából a bolygó pályájának átmérőjével egyezik meg.

6. Spirit és az Opportunity

NASA_Mars_Rover.jpg

A Mars Exploration Rover Mars kutató programban a NASA 2003-ban két űrszondát küldött a Mars felszínére. Ezek a szondák nagy teljesítményű roverek, melyek egyetlen nap alatt nagyobb utat tettek meg, mint az 1997-es Sojourner Mars autó három hónap alatt. Indításuk után a MER-A és MER-B jelzésű roverek a Spirit és az Opportunity nevet kapták.

800px-Opportunity_-_PIA05152.jpg

A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mivel a kutatók eredeti feltételezése szerint ennyi idő alatt a napelem-táblákra ülepedő por miatt nem juthatnak több energiához. Nem számoltak azonban a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztítja a napelemtáblákat. Így 2013 áprilisában - több mint kilenc évvel a leszállás után - az Opportunity még működőképes és szolgáltatja az adatokat, ami példátlan sikernek számít. A szonda eddig több mint 35 kilométert tett meg a Marson.

2004. március 2-án a NASA tudósai beszámoltak az Opportunity fontos felfedezéséről: a robot egy általa vizsgált szikladarabban olyan ásványi anyagokat talált, amelyek kizárólag víz jelenlétében alakulnak ki. Ezzel bizonyították, hogy a Marson valaha víznek kellett lennie.

5. Cassini-Huygens

60030main_cassini-concept-browse.jpg

A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája. Ez a tudományos célú űrkutatás eddigi legnagyobb szabású vállalkozása, célja 2004 és 2008 között a Szaturnusz bolygó környezetének vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán hold felszínére.

titan-landing-huygens-color.jpg

Titán felszíne

2004. december 25-én a Huygens levált az anyaszondáról, és 21 napos szabad repülés után 2005. január 14-én szállt le a Titánon. Elérte a felszínt is, bár a tervezés során a folyékony felszínre ("tengerre") érkezést is figyelembe vették. Annak ellenére, hogy hivatalosan nem leszállóegységnek tervezték, a felszín elérését követően még 90 percen keresztül küldött adatokat. Több mint 700 felvételt készített a légköri ereszkedés közben és a felszínen.

//////////////////////////////////////////////////

Top 10 NASA missziók (2. rész)

//////////////////////////////////////////////////

2 komment

Címkék: plútó nasa new horizons naprendszer cassini titán spirit huygens spitzer opportunity voyager-1 voyager-2 pioneer-10 pioneer-11

A bejegyzés trackback címe:

https://planeta.blog.hu/api/trackback/id/tr365470813

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Skunkworks 2013.08.23. 09:28:27

Az nem Aldebaran? Egyébként érdekes írás, tetszett.

rawmedia 2013.08.23. 09:31:54

@Skunkworks: De de, az :) Lemaradt az 'n' a végéről. Köszönöm szépen amúgy, nem sokára megírom a másik felét is csak közben dolgoznom is kell :)