Planéta Csillagda

Amatőr csillagászok, csillagászatot szerető emberek oldala. Ha szereted, érdekel vagy csak kíváncsi vagy az égbolt titkaira akkor jó olvasást. Ha pedig szakértő vagy ne fogd vissza magad! Írj kommentet, javíts ki vagy jelentkezz egy poszttal. Szívesen látunk mindent és mindenkit!

Facebook

Akiket kedvelünk

 

aweather.png

voyagerblog-export.png

xantus-blog.png

 

Hold fázisa

CURRENT MOON

Olvasd a Feedy.me -t

Friss topikok

Címkék

1000 (1) 2013 (1) 209P/LINEAR (2) 3d (1) abell33 (1) aguszusztus (1) amatőr (2) amerika (23) android (1) animáció (3) anyagminta (1) apollo (3) árnyék (1) aszteroida (2) asztrofotó (3) atlantis (1) atlas (1) átvonulás (1) augusztus (1) autó (1) aweather (1) badcoke (1) baleset (1) befog (1) bertalan (1) betelgeuse (1) bolygó (8) boszorkányfej (1) boszorkányseprű (1) buborék-köd (1) c/2013 UQ4 (1) Camelopardalid (1) cartes du ciel (1) cassini (7) celestia (1) centauri (1) ceres (1) challenger (1) chandra (1) csillag (2) csillagász (1) csillagászat (10) csillagbölcső (1) csillagfedés (1) csillaghullás (8) csillagképek (1) csillagköd (1) csillagközi (1) csillagok (1) csóva (1) curiosity (4) cydonia (1) cygnus (1) déli égbolt (1) discovery (2) égbolt (2) éjszaka (3) éjszakai világító felhők (2) élet (3) elnevezés (1) élő (1) élőlény (1) első (2) első fotó (1) ember (1) enceladus (2) eta aquarid (1) europe (1) évforduló (1) exobolygó (7) exobolygók (1) falcon 9 (1) fantasztikus (1) faq (1) farkas (1) fedés (1) fekete lyuk (1) felfedezés (1) felhő (6) felhők (1) felmelegedés (1) felrobbanó (1) fényjelenség (1) ferenc (1) film (1) föld (8) földközeli (1) földönkívüli (1) földön kívül (1) földsúroló (1) föld és ég (1) folyékony (1) fomalhaut (2) fotó (10) fotók (1) fotózás (6) friss (2) galaxis (3) galaxis szomszéd (1) gangnam style (1) gáz (1) gejzir (1) gemini (1) geminidák (2) globális (1) godzilla (1) GPI (1) grafika (1) grand canyon (1) gravitáció (1) halál (1) hány (1) hibrid (1) hold (18) holdak (1) holdautó (1) holdjáró (1) holdprogram (1) holdraszállás (1) holdra szállás (1) homokdűne (1) hubble (6) hullás (1) huygens (1) iau (1) idegen (1) integetés (2) ISON (1) ison (5) iss (3) ISS (1) jacques (1) jármű (1) jubileum (1) jupiter (5) justin ng (1) kamera (1) karácsony (1) katasztrófa (1) képek (4) kepler (3) kepler-10c (1) kisbolygó (1) kisbolygóöv (1) köd (6) kóma (1) kráter (1) krk (1) küldetés (1) kutatás (1) ladee (1) lajka (1) leszállás (1) LINEAR (1) lovejoy (1) Luna (1) luna (1) lunar (1) lunar reconnaissance orbiter (1) M60-UCD1 (1) magas (1) magfúzió (1) magyar (2) magyarok (1) magyar űrkutatás (1) mars (17) Mars (1) mars arc (1) megfigyelés (1) mélyűr objektum (1) méret (2) merkúr (2) messier (3) messier-1 (1) messier 104 (1) meteor (8) meteorraj (3) minimal (1) minimalista (3) missions (1) misszió (1) missziók (1) műhold (1) nagy (1) nagy magellán-felhő (1) nagy magellán felhő (1) nap (4) napfogyatkozás (1) napfolt (2) naplemente (2) naprendszer (10) napszél (2) nap képe (5) nasa (28) neil armstrong (1) nemzetközi (1) nemzetközi űrállomás (1) neptunusz (2) névadás (1) new horizons (4) ngc 7380 (1) ngc 7635 (1) nóva (2) nova delphini 2013 (1) occultation (1) opportunity (1) orbital (1) orbiter (3) óriás (1) orion (3) orosz (1) oroszország (1) oszlopai (1) panoráma (1) paródia (1) pavlics (1) perseida (1) Perseidák (1) perseidák (2) phobos (2) pioneer-10 (1) pioneer-11 (1) plakát (1) planetáris (1) plazma (1) pluto (3) plútó (2) pólusváltás (1) poszter (1) program (1) proxima (1) psy (1) puli (1) rádió hullám (1) rák (1) rakéta (1) reconnaissance (2) repülő (1) rigel (1) ritka (1) robbanás (3) robot (1) röntgen (2) Rosetta (1) rosetta (5) rover (1) s/2004 n1 (1) sarki fény (2) sas köd (1) shuttle (1) sikertelen (1) skychart (1) sombrero (1) sötét oldal (1) soyuz (1) space (1) spacex (1) spirit (2) spitzer (1) stellarium (1) stream (1) szabad (1) száma (1) szaturnusz (11) szavazás (1) szemmel (1) szimulátor (1) szojuz (1) szonda (7) szovjet (4) szovjetúnió (2) szovjetunió (2) szputnyik (1) születésnap (3) születő (1) szuperhold (1) szupernova (1) szupernóva (4) távolság (1) tejút (1) tejútrendszer (3) tér (1) teremtés (1) timelapse (1) titán (1) titan (1) tömeg (1) top (1) törmelék (1) tornádo (1) törpegalaxis (1) torta (1) triton (2) tűzgömb (2) twitter (1) ultrakompakt (1) universe sandbox (1) űr (4) űrállomás (2) uránusz (1) űreszköz (2) űrhajó (1) űrkutatás (3) űrrepülőgép (1) űrszemét (1) űrutazás (1) üstökös (13) v838 (1) vége (1) vénusz (3) venyera (1) verseny (1) videó (6) világító (2) víz (3) vizsgálat (2) voyager (2) voyager-1 (1) voyager-2 (1) weboldal (1) Címkefelhő

Top 10 NASA missziók (2. rész)

2013.09.28. 15:06 rawmedia

NASA_logo.svg_1.png

A világ legnagyobb űrkutatási szerve az Amerikai Egyesült Államok országos repülésügyi és űrhajózási hivatala. Ma a NASA közel 19 000 embert foglalkoztat, éves költségvetése pedig 19 milliárd amerikai dollár körül van. Fő tevékenysége a bolygókutatás, a Föld beható tanulmányozása a világűrből, emberes űrrepülések, valamint mindenféle űrtechnológiai és rakétatechnikai fejlesztések. Mindezeken túl a NASA egyre nagyobb súlyt fektetett az oktatásra, valamint arra, hogy az elért tudományos és műszaki eredmények minél szélesebb körben átkerüljenek a gyakorlati élet űrkutatástól távol eső területeire is.

A következő listában megpróbáljuk összeszedni az elmúlt évek legjelentősebb küldetéseit. Persze, ez félig meddig szubjektív, hisz különböző területekről nézve, különböző kutatás számít jelentősnek.

//////////////////////////////////////////////////

Top 10 NASA missziók (1. rész)

//////////////////////////////////////////////////

4. Űrrepülőgép program

Space_Shuttle_Columbia_launching.jpg

A Space Shuttle vagy űrrepülőgép (hivatalos angol nevén: Space Transportation System) az Amerikai Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas űrprogramja volt. Ez volt a világon az első olyan konstrukció, amelynek bizonyos részei újrafelhasználhatóak voltak. A szárnyakkal rendelkező űrrepülő (Orbiter) felszálláskor függőleges állásban, rakéta módjára hagyta el a Földet, visszatéréskor viszont siklórepülő módjára szállt le.

Bár a program azért indult, hogy költséget csökkentsenek, ezt még sem sikerült megvalósítania a NASA-nak. A fejlesztési és üzemeltetési költségekkel együtt, egy küldetés 1.3 milliárd dollárba került, ami fontonként (0.45 kg) 28 000 dollárt jelentett, szemben az egyszer használatos eszközök fontonkénti 3-5 000 dolláros költségével. 

STSCPanel.jpg

A program 1981 és 2011 között működött, ami alatt 135 repülést hajtottak végre. Összesen hat űrrepülőt (Challenger, Enterprise, Columbia, Discovery, Atlantis, Endeavour, illetve a teszteknél használt Pathfinder) építettek amiből öt repült és kettő semmisült meg. A jelenlegi tervek szerint az űreszközöket az Orion, illetve a SpaceX Dragon űrhajói váltanák ki.

3. Viking

FG06_12_1.jpg

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Viking-program került. A program keretében a NASA két űrszondát indított a Marsra. Mindkét szonda egy keringő és egy leszálló egységből állt. Ezek a leszálló egységek voltak az elsők, amelyek méréseket végeztek a bolygó felszínén, illetve színes fotókat küldtek a vörös bolygóról. A Viking–1 és Viking–2 biológiai vizsgálatot is végzett, bár bizonyított jelét mikroorganizmusoknak nem találták. Igaz, többen is felvetették már, hogy az akkori vizsgálati módszerek túl elavultak voltak a marsi élet megtalálásához.

Martian_face_viking.jpg

Viking keringő egységének képe a Marsi Arcról és környezetéről a Cydonia nevű vidéken

A szondák hatalmas mennyiségű adatot szolgáltattak, amivel többek között megállapították, hogy a bolygó felszíne egy vasban gazdag, nagymértékben oxidálódott agyagrétegből áll, a légkör nitrogént is tartalmaz (míg ezt előtte nem tudták bizonyítani), a felszíne pedig lassan változik, lassabban mint a Földön. Ezek mellett megállapították, hogy a légköri nyomás akár 30%-ot is változik egy év alatt, ahogy a szén-dioxidgáz kifagy a sarki jégsapkákban, majd újra szublimál a légkörbe. Az egyik legérdekesebb eredménye a missziónak pedig az Albert Einstein által lefektetett relativitáselmélet bizonyítása volt. Lényege, hogy a pálya egyes pontjain a Nap gravitációja által elhajlított rádióhullámok hosszabb idő alatt értek el a Földre, mint amikor a Naptól távol tartózkodott a szonda. Ez a teszt 0,1 százalékos hibahatárral dolgozott, azaz minden korábbinál pontosabban volt képes igazolni, vagy cáfolni az einsteini elméletet.

2. Hubble űrtávcső

Hubble_01.jpg

A HST-t 1990. április 24-én indították a Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel az STS–31 küldetés keretében. Az első képet az NGC 3532 nyílthalmazról készítette, 1990. május 20-án. A felbocsátást követő években hibák jelentkeztek: valahányszor a HST belépett a Föld árnyékába, vagy kilépett onnan, a napelemtáblák beremegtek, és a vibráció zavarta a távcső működését. A beállítást szolgáló 6 giroszkóp közül 3 meghibásodott, s ez már veszélyeztette a HST programját. Ennek ellenére az első másfél évben 900 csillagászati célpontról 1900 megfigyelés született, köztük olyanok, mint a Plútó/Charon rendszer felbontása, az SN 1987A szupernóva körüli gázgyűrű felfedezése, a Szaturnuszon egy óriási légköri vihar fényképezése stb.

600px-Hubble_Ultra_Deep_Field_NICMOS.jpg

Nagyon távoli galaxisok infravörös képe

Az űrtávcső feladata megegyezik a Földön alapított obszervatóriumok, vagyis megfigyelő-állomások feladatával, ami az égitestek és azok egymásra való hatásának megfigyelése, rájuk vonatkozó adatok mérése, vagy becslése. Ezt a feladatot a világűrbe helyezett távcsövek könnyebben és nagyobb pontossággal tudják elvégezni, mint a földi teleszkópok, mert az előbbiek esetén a sugárzásnak nem kell a torzító atmoszférán áthatolnia, de az utóbbiak előnye, hogy a távcsőátmérő nem akadály. A Hubble első, talán legfontosabb vívmánya volt az igen távoli világűr megfigyelése, ami a világegyetem régebbi múltjának kutatásával egyenértékű.

Egyik legfontosabb eredménye egy 2012-es, Spitzer űrtávcsővel történő együttműködésből származó felfedezés volt, amivel az eddig megfigyelt legtávolabbi galaxist örökítették meg. A 13 300 millió (!) fényévnyire levő MACS0647-JD galaxis az Ősrobbanás utáni időszakból származik, amikor a Világegyetem még csak 420 millió éves volt. 

Hubble_spots_candidate_for_most_distant_known_galaxy.jpg

MACS0647-JD

A programot 2018-ig akarják folytatni, ami után, a jelenlegi tervek szerint, a Csendes-óceánba irányítva megsemmisítik. 

1. Apollo

621px-Apollo_11_lunar_module.jpg

Minden idők legnagyobb emberi vállalkozása, az Apollo-program ért fel a képzeletbeli dobogó első fokára. Nem véletlenül! A Hold mindig is misztikus eleme volt a földi életnek. Az őskor és az ókor vallásaiban a Holdat istenségnek tekintették. A legismertebb holdistenségek a görög mitológiabeli Szeléné, vagy római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu istenétől kezdve a maják Ixchelén át az észak-amerikai navahó indiánok Yoołgai asdząąn istennőjéig tucatnyi kultúrában tisztelték istenként a Holdat. 

John F. Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én állt a Kongresszus elé és hirdette meg a holdra szállási programot, majd 1969. július 20-án történt meg a nagy történelmi pillanat. Ekkor lépett Neil Armstrong a Hold felszínére, bizonyítva, hogy az ember képes más égitestre is eljutni. Kennedy beszéde után az első igai probléma az volt, hogy semmilyen terv nem létezett a küldetés kivitelezéséhez. A gondolkodás viszont nem csak a NASA-nál folyt, hanem az egyetemeken, illetve a NASA beszállító cégeinél is. Az első tervek arról szóltak, hogy egy nagy rakétával, közvetlen leszállással jutnak el a Holdig. Ez viszont több szempontból is problémás volt. Egyrészt nem létezett akkora rakéta amivel el lehetett volna juttatni ezt az iszonyatosan nagy tömeget az égitestig, másrészt nem volt idő sem egy ilyen eszköz kifejlesztésére. Illetve, ha el is jutottak volna így a Holdig, akkor sem tudtak volna visszajönni, mert a Holdon egy komplett kilövő állást kellett volna felépíteni hozzá. Ekkor született a gondolat, hogy mi lenne, ha több kisebb rakétával dolgoznának és a Föld körül szerelnék össze a Holdra eljutó eszközt. Viszont ennél a változatnál is ott volt a probléma, hogy hogyan jutnak vissza a Holdról a Földre. A győztes terv végül nem a NASA-nál, hanem a Chance-Vought repülőgyár egyik munkatársánál fogant. Jurij Kondratyuk 1914-es tanulmánya egy holdűrhajó részegységekre bontását javasolta, valamint azt, hogy a holdfelszínre ne az egész űrhajó, hanem csak egy, a le- és felszállásra alkalmas kisebb egység, egy holdkomp szálljon le. Erre a tanulmányra Tom Dolan talált, aki ezután benyújtotta a NASA-hoz, ahol a terv a LOR koncepció nevet kapta. Először tiltakozott a NASA, elsősorban a biztonsági problémák miatt, de végül elfogadták a tervet.

791px-Kennedy_Giving_Historic_Speech_to_Congress_-_GPN-2000-001658.jpg

A holdprogram következő fázisa egy megfelelő kapacitású hordozóeszköz kifejlesztése volt. Ennek szellemi atyja, a rakétás űrkutatás úttörője, Wernher von Braun volt. Az ő fejében született a Saturn hordozórakéta ötlete is. A Saturn V születésének kulcsa a von Braun által tervezett F1 kerozin/oxigén rakétahajtómű, és a dr. Abe Silverstein műhelyében készült hidrogén/oxigén hajtómű volt. Ezzel 140 tonnát tudtak a Föld körülre, 48 tonnát pedig a Hold fele feljuttatni. Így egyetlen rakétával minden eszközt fel lehetett juttatni amire a holdra szálláshoz szükség volt. 

467px-Launch_Apollo4.jpg

Sajnos a holdraszállást több baleset is beárnyékolja. Ezek közül a legsúlyosabb az Apollo–1 katasztrófája volt, ahol a földi teszteken, kabintűzben meghalt mindhárom űrhajós. Ennek eredménye egy szinte teljesen újratervezett kabin lett mivel a holdprogramot nem állították le a tűzvész után.

Apollo_CSM_lunar_orbit.jpg

1969. július 16-án, magyar idő szerint reggel 9:32 perckor emelkedett a magasba a Cape Kennedy űrközpontból az Apollo–11. Fedélzetén Neil Armstrong, Michael Collins és Edwin "Buzz" Aldrin-al. A Holdig tartó repülésük három napot vett igénybe. Ekkor 13 keringést végeztek (nagyjából egy nap) a Hold körül majd leszállt a holdkomppal Aldrin és Armstrong. Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben és Hold körüli pályán várta a társai visszaérkezését. A leszállást végig nehézségek kísérték, ismeretlen komputerhiba támadt kétszer is, majd a felszín fölött igen alacsonyan kiderült, hogy a simának hitt térség hatalmas sziklákkal és egy nagy kráterrel tarkított, ami közvetlen életveszélyt jelentett az űrhajósokra nézve. Armstrong végül az egyébként is szűkös üzemanyag intenzív felhasználásával, kézi vezérléssel bravúrosan egy biztonságos helyre navigálta a holdkompot és Aldrinnal szerencsésen leszálltak a Nyugalom Tengerén. Mindössze 20 másodpercnyi repülésre elegendő üzemanyag maradt a tartályokban, ezzel az Apollo–11 a legkihegyezettebb leszállás lett az egész programot tekintve. 1969. július 20-án 20:17-kor (UTC) Armstrong jelentette:

„Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt”

Néhány órás várakozás után Armstrong kiszállt a holdkompból és megkezdte a holdsétát. Ekkor hangzott el tőle a legendás mondat:

„Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

Ezután Aldrin is követte a felszínen, ahol mintákat vettek és fényképeztek. A visszaúton semmi rendkívüli nem történt, így 1969. július 24-én épségben leszálltak a Csendes-óceánon. Az Egyesült Államok megnyerte a Hold meghódításáért folytatott versenyt, az Apollo-program beteljesítette az összes kitűzött célját.

A program 1972-ben fejeződött be, azóta egyetlen embert szállító űrhajó sem hagyta el az alacsony Föld körüli pályát. 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére, 6 Apollo program keretében. Az egész program teljes költsége több mint 19,5 milliárd dollár volt.

//////////////////////////////////////////////////

Top 10 NASA missziók (1. rész)

//////////////////////////////////////////////////

3 komment

Címkék: nasa apollo top missions missziók

A bejegyzés trackback címe:

https://planeta.blog.hu/api/trackback/id/tr205535452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kpityu2 2013.09.29. 21:41:21

Akárhányszor nézem, mindig leesett állal bámulom, ahogy a holdkomp felemelkedik, majd csatlakozik a hold körül keringő űrhajóhoz, hogy visszainduljon. Egy műszaki csoda.

Cifu78 2013.09.30. 00:24:50

Pár észrevétel:

-A NASA nevében is benne van, hogy nem csak az űrhajózással, űrkutatással foglalkozik, hanem eredetileg a légköri, aerodinamikai problémákkal is (időről időre jönnek elő áramvonalasabb, hatékonyabb repülőgép-tervekkel, megoldásokkal), illetve Föld-megfigyelést is végeznek, például a globális időjárás-változások megfigyelését is végzik.
-Az Enterprise nem valódi űrrepülő, mivel a légköri (siklórepülő) teszteknél használták, így nem is volt soha alkalmas arra, hogy a világűrbe induljon, többször felmerült, hogy átépítik "valódi" űrrepülőgéppé (többek között a Challenger pótlásakor), ám mindig arra jutottak, hogy olcsóbb újabbat építeni (így lett a Challenger pótlása az Endeavour).
-Az űrrepülőgép-programnál elég fals összevetni a "hagyományos" hordozórakéták költségeit az űrrepülőgép költségeivel, lévén utóbbi embereket is vitt magával. Persze ha a teherbírás csak a minta, akkor ellenben igaz a nagyságrend...

rawmedia 2013.09.30. 09:35:41

@Cifu78: Köszönjük szépen az észrevételeket :)