Igazi mérföldkőhöz érkezett a földi exobolygó kutatás. Ahogy már a pár napja kitett posztban is írtuk, exobolygóknak azon égitesteket nevezzük, amelyek a Naprendszeren kívül, idegen csillagok körül keringenek. Az akkori posztban nagyjából 1-2 éves adatot írtunk a bizonyított exobolygó felfedezések számáról, ami nem igazán aktuális, ugyanis a mai napon elértük a 998. megtalált bolygót. Mivel ez mindenképp meghatározó pillanat, így megpróbáljuk egy kicsit összefoglalni, hogy hogyan is állunk jelenleg a kutatásokkal...
-
Ez a 998 bolygó jelenleg 759 'naprendszerben' (bolygó rendszerben) oszlik szét. Ez azt jelenti, hogy ennyi csillag, vagy többes csillagrendszer körül kering a közel ezer bolygó. Arányaiban nézve a legtöbben egy csillag körül keringenek, viszont vannak dupla, illetve hármas csillagrendszerben található bolygók is. Ezek mellett egy, a Kepler 64, négyes naprendszerben kering, azaz a bolygó négy nap körül járja útját. Van két nyílthalmazban felfedezett bolygórendszer is: a Kepler 66 és a Kepler 67, illetve egy gömbhalmaz beli, Messier-4-ben található PSR B1620-26 b.
A Kepler 64 négyes naprendszere
-
A bolygók közül 589 egyedül kering a csillaga körül, 125-nek bolygó szomszédja is van. 24 rendszerben hárman, 8-ban négyen, 5-ben öten, míg 4 rendszerben hatan vannak bolygószomszédok.
-
Tömegük alapján megkülönböztethetünk merkúri, marsi, földi, szuperföldi, neptunuszi, illetve jupiteri tömeggel rendelkező bolygókat. A közel ezer exobolygó közül 3 merkúri, 7 marsi, 11 földi, 110 szuperföldi, 149 neptunuszi, illetve 697 jupiteri tömeggel rendelkezik.
-
Összetételük alapján lehetnek szilárd, illetve gázbolygók. A jelen ismereteink szerint 846 gáz, míg 131 szilárd anyagból áll.
-
Az első exobolygót 1855(!)-ben valószínűsítették. W. S. Jacob kapitány a 70 Ophiuchi kettőscsillag mozgásának zavarából gondolta, hogy egy bolygószerű test zavar be a csillagrendszerbe. Az első (még nem) megerősített észlelést 1988-ban publikálták, igaz csak 2003-ban tudták megnyugtatóan bizonyítani a létezését. Hivatalosan 1990-ig kellett várni a felfedezéssel, ekkor igazolták először egy idegen bolygó jelenlétét a Naprendszeren kívül (ez a PSR 1257+12 pulzár körül keringő bolygó volt). Az első csillag körül keringő bolygót 1995-ben fedezték fel, míg az első képet (infra tartományban) pedig 2005 őszén készítették egy másik bolygóról.
-
Keresésüket végezhetik fedési módszerrel, radiális sebesség-méréssel, asztrometriai módszerrel, gravitációs mikrolencse-hatás alapján, gravitációs perturbáló hatás alapján, pulzárjelek modulációja alapján, Doppler-leképezéssel, Antropogén (civilizációs) hatások észlelésével, infra többletsugár méréssel, timing-effektus alapján. Ezek mellett közvetlen módszerek is rendelkezésre állnak a tudósoknak: ilyen lehet a koronográfos képalkotás (csillag kitakarással), infravörös tartományban való észleléssel és magas kontrasztú képalkotással.
-
A leglassabban keringő bolygó az Oph 11 b. 730 000 ± 365 000 nap alatt kerüli meg a csillagát.
-
A leggyorsabban a PSR 1719-14 b kering. 0.09 nap alatt, azaz kicsivel több, mint két óra alatt kerüli meg a csillagát.
-
A legkisebb bolygóátmérővel a Kepler-37b rendelkezik. Mérete 30%-a a Földnek (Hold méret közelében van)
-
A legnagyobb ismert bolygó a HAT-P-32b. A Jupiter méretének 2.04-szerese.
-
A legmelegebb a Kepler-70c, amin a hőmérséklet 7178 Kelvin (6900 Celsius körül).
-
A legidősebb csillag körül keringő bolygó a HD 164922 b. Csillaga 13.4 milliárd éves.
-
A bolygóban leggazdagabb csillag pedig a HD 10180. Ebben a bolygórendszerben 7 égitest kering (ebből 5 bizonyított jelenleg)
-
Hozzánk legközelebb az Alpha Centauri Bb található. Távolsága mindössze 4.37 fényév
-
A legtávolabbi bolygó az OGLE-2005-BLG-390Lb, a maga 21500 ± 3300 fényévével.
