A világegyetem vizsgálatának egyik területe az exobolygó kutatás. Azon bolygókat nevezzük exobolygóknak, amelyek a Naprendszeren kívül, idegen csillagok körül keringenek. Több évszázadon át csak sejtették, hogy létezhetnek más naprendszerek is, bizonyítani nem tudták. Az első megerősítésre egészen 1990-ig várni kellett. Ekkor fedezték fel az első exobolygó-rendszert, a PSR 1257 12-t, amit az ott található pulzár rádiójeleinek szabálytalansága miatt tudtak azonosítani.

Az azóta eltelt években, főként a műszerek fejlődésének köszönhetően, 760 exobolygót találtak 609 bolygórendszerben, illetve 100 többcsillagos bolygórendszerben. A felfedezések száma évről évre növekszik, a mai ismereteink (és becsléseink) szerint csak a Tejútrendszerben 160 milliárd (!) exobolygó keringhet 100 milliárd csillag körül. Az újabb találatok szerint egyre több a Földünk nagyságához hasonló bolygó, ezek közül pedig egy maroknyi még hasonló tulajdonságokkal is rendelkezik. 

A mostani listában pár exobolygót próbáltunk összeszedni, bemutatva sokszínűségüket. Akit esetleg érdekel egy bővebb lista, az kattintson ide és szemezgessen a több száz felfedezett bolygó közül.

Gliese 876 d

A Gliese 876 d a Gliese 876 vörös törpe bolygója. Az egyik legkisebb tömegű égitest (7,5 földtömeg), pályájának sugara pedig 0,021 CsE, azaz nagyon közel kering a csillagához. Nagyjából 15 fényévre található a Földtől és a harmadik felfedezett bolygó a Gliese 876 körül (ugye az exobolygó elnevezések úgy történnek, hogy a bolygók a csillaguk nevét plusz egy ABC szerinti következő betűt kapják. Az 'a' a csillagé, utána pedig a felfedezés idősorrendje szerinti betű következik. Így jön ki a 'Gliese 876 d'... Azaz a 'Gliese 876 a' a vörös törpe (de az 'a' betűt ilyenkor elhagyják), a Gliese 876 b és c az utána felfedezett két bolygó, majd a végén a Gliese 876 d). Távolsága 3 millió km, azaz jóval közelebb kering a csillagához, mint a Naprendszerben a Merkúr (Merkúr távolsága a Naptól 58 millió km). Egy Gliese 876 d év nagyjából 2 nap, ennyi idő alatt kerüli meg központi csillagát. Bár vörös törpe körül kering, a felszínén a hőmérséklet így is 800 Celsius körül lehet. Tömege, ahogy már írtuk, nagyjából a Föld 7,5-szerese, átmérője pedig kétszerese. Ebből következtetik, hogy valószínűleg kőzetbolygó a Gliese 876 d.

Gliese 667 Cc

A Gliese 667 Cc-t 2012-ben fedezték fel, 22 fényévre van tőlünk a Skorpió csillagképben. Szuperföldek közé tartozik, mivel tömege 4,5-szöröse a Földnek és 28 nap alatt ér körbe a napja körül. Bolygórendszere szintén az érdekesebb helyek közé tartozik, mivel három nap is található benne (Gliese 667 A, Gliese 667 B és a Gliese 667 C), a Gliese 667 C körül pedig 7 bolygó, amiből 3 szilárd égitest a lakható zónában (bolygói a Gliese 667 Cb / h / c / f / e / d / g).

GJ 1214 b

GJ 1214 b egy 2009-ben felfedezett szuperföld, mely 40 fényévre található tőlünk, a Kígyótartó csillagképben. A nagyjából 393–555 K (120–282 °C; attól függően, hogy a csillag sugárzásának mekkora hányadát veri vissza az űrbe) hőmérsékletével a GJ 1214 b hidegebb lehet, mint akármelyik eddigi fedéses égitesté. Bár még nincs közvetlen jel a víz jelenlétére, a tömeg- és átmérőadatok alapján elképzelhető, hogy ez egy óceánnal fedett bolygó. Nagyjából a tömegének 75%-a víz, 25%-a pedig kőzet, ezt pedig egy hidrogénből és héliumból álló, a bolygó tömegének 0,05%-át kitevő légréteg veszi körül. Az égitesten nagy mennyiségben fordulhat elő folyékony víz is, valószínűleg a vastag jégpáncél alatt. Bár még nem erősítették meg az egész bolygóra kiterjedő légkör jelenlétét, a bolygó relatív közelsége lehetővé teszi az űrben felállított, a Hubble űrtávcsőhöz hasonló teleszkópokkal való vizsgálatát. Ennek célja a létező légkör megtalálása és elemzése lenne. A bolygórendszer becsült idős korából és a kiszámított hidrodinamikai szökési arányból arra enged következtetni, hogy a bolygó élettartamának eddigi időszaka alatt légkörének jelentős részét elvesztette, s a jelenlegi légkör nem lehet az eredeti.

HD 189733 b

A HD 189733 b egy Jupiter típusú exobolygó, ami a HD 189733 kettőscsillag körül kering. Az eddig felfedezettek közül az egyik legérdekesebbnek számít, mivel akár otthoni körülmények között is 'meglátható'. Központi csillaga 7,6 magnitúdós, azaz kisebb távcsővel is megfigyelhető. A bolygó átvonulásai mintegy 3%-os fényességcsökkenést eredményeznek, így egy nagyon tapasztalt vizuális változócsillag-észlelő szabad szemmel is 'láthatja'. Mivel közel kering a központi csillagához, a pályáján kicsivel több mint két nap alatt ér körbe. Ez volt az első bolygó, amelynek sikerült rögzíteni a színképét, valamint a változatos időjárás térképét közvetlen észlelési módszerek segítségével. A bolygó 1300 Celsius fokos légkörrel rendelkezik amiben sikerült már vízgőzt, szén-dioxidot és szén-monoxidot is kimutatni.

Kepler 20f

A Kepler 20f az egyik első olyan felfedezett exobolygó, ami méretében hasonlít a Földre. Előtte ilyen méretű bolygót még nem találtak. Csillagához közel kering, 19 nap alatt ér körbe, a felszínén pedig 420 Celsius-fok körüli hőmérséklet van.

Kepler 22 b

A Kepler 22 b a Földre talán legjobban hasonlító exobolygó. 2,4-szer nagyobb mint a Földünk és nagyjából 600 fényévnyire található tőlünk. A bolygón ideális, 22 Celsius fokos átlaghőmérséklet lehet (jelen ismereteink szerint ez még nem bizonyított, az égitest összetételétől függ...). Központi csillaga hasonló, mint a mi Napunk és 15%-al kering hozzá közelebb. Egy év a bolygón 290 napból áll ami majdnem annyi, mint a Földön. Mivel közelebb van a Napjához így a felszínen melegebbnek kéne lennie, viszont a Napja 25%-al kevesebb fényt bocsájt ki aminek köszönhetően a víz folyékony állapotban is megmaradhat a bolygón.