Nekem a képen látható napfogyatkozás tök olyan, mint amilyet 98-ban láttam.
Nem vágom, hogy mire akartok kilyukadni a gyűrűs, meg hibrid jelzőkkel.

Az ábra alapján európából nem lesz látható csak részleges napfogyatkozásként. A Teljesség sávja az csak a Kongó - Etiopia vonalon fog végig haladni.

@Pobjeda elvtárs: Igen, ez így van! :)

@Gazz:
Hétköznapi nyelvre lefordítva a gyűrűs annyit jelent, hogy nem tudsz szabad szemmel belenézni, mert a Hold egy picit "messzebb" van, mint 1999-ben volt, így körbe egy picit "kilóg" a Nap széle, ami direktben a szemedbe világít. Az 1999-es meg azért volt teljes, mert belenézhettél szabad szemmel, a Hold körüli világosság csak szórt fény volt.

Namármost a hibrid meg attól az, hogy a Föld egy részén gyűrűsnek, egy másik részén teljesnek látják. Értelemszerűen egy konkrét helyen vagy ez, vagy az.

Köszi, így már világos.

@Acélkalapos konzervatív: Köszönjük a magyarázatot! :)

@Acélkalapos konzervatív:
A Föld egy részén gyűrűsnek, más részén teljesnek nemigen látható egy napfogyatkozás, mert a Hold a Földtől adott napon ugyanakkora távolságban van, azaz látszólagos mérete ugyankkora, ami vagy eltakarja a Napot, vagy nem. Olyan nincs, hogy A-ból eltakarja, B-ből meg nem.

@áasdklfjáasn: A Föld nem pontszerű, hanem egy gömb. A holdhoz és a naphoz legközelebbi pontja a nagygából Föld sugarával, vagyis 6000km-rel közelebb van a Naphoz és a Holdhoz, mint a legtávolabbi, ahonnan azok még láthatóak. Ez a 6000km a Hold-Föld távolsághoz képest (~400000km) nem elhanyagolható, vagyis a Hold 1,5%-kal nagobbnak látszik az közelebbi pontból, mint a távolabbiból. A Nap-Föld távolság mellett (150000000km) viszont nem számít az a 6000km, tehát a Nap ugyanakkorának látszik. Tehát simán lehet, hogy a Hold a közelebbi pontból nézve eltakarja a Napot, a távolabbiból viszont nem.

@ds3: Tényleg gömb, ezért is van, hogy egyszerre csak egy bizonyos részéről látszik a Hold is meg a Nap is. Ezek a részek egymástól a közelebbi Holdat tekintve valóban kb. mintegy 5000 km távolságkülönbségben vannak (mert a legszélső pontokról azért nem látszanak az égitestek), ami fenti égitest nagyjából 380 ezer km-es távolságához nézve elenyésző, tizedfokos látószögkülönbséget eredményez.

Ami ráadásul a légkör fénytörő hatása miatt, ami a távolabbi részeken jóval nagyobb (nem véletlenül látszik a kelő Hold kb. 1,5-szer akkorának, mint a zeniten lévő), szóval ez még bőven az általad elmondottak ellen dolgozik, és messze több, mint az említett 1,5%.

@áasdklfjáasn: Tévedsz! Az, hogy a felkelő, kiterjedt égitestek nagyobbak, egy tipikus optikai csalódás. Az emberi agy érzékeli nagyobbnak, mert tudja mihez viszonyítani ( távoli hegyekhez, fákhoz, épületekhez ), míg a deleléskor fenn az égen nincs mihez viszonyítani.

SŐT! A kelő "korongok" még KISEBBEK is! A fénytörés az alacsonyabban lévő pontokat jobban emeli mint a feljebb lévőket, ezért látszanak a kelő "korongok" laposnak ( értsd a lent lévő szélét jobban emeli a fénytörés, mint a fent lévőt ). Csak megjegyzem, ugyanezen "emelés" miatt, a geometria horizont alá is lelátunk. A kelőnek látszó "korong" még jóval a szemed-horizont síkja alatt van ám!

Az érvelésedben a tévedéseden túl az sem világos, hogy ha az általad vélt "nagyobbodás" a Holdra bekövetkezik, akkor a Napra miért nem?

Egy megjegyzés még a mostani hibrid napfogyatkozással kapcsolatban. Mivel a maximális fázis az egyenlítőhöz közel fekszik, a "kezdet" meg nyilván belépési ponton napkeltekor van, e két pont között a Hold egy földsugárnyit "közeledik", ami több, mint 1.7%-nyi növekedést jelent Hold méretében. Ha te ennyit nőnél, kb 3 cm, azt hiszem mindenki észrevenné. Lehet, hogy el is takarnál valakit akit korábban nem :-)