Egy marsi éve, azaz 687 földi napja, szállt le a Marsra a Curiosity robot. Ezen alkalomból készítettek egy selfie-t amin a szonda épp a ‘Windjana’ területen dolgozik. A képen a robot mellett jól látható a mintavételezés helye, ez a képen a középső résztől kicsit balra látható (szürkés terület). 

Az alsó képre kattintva pedig a robot mostani 'munkásságáról' látható pár kép. Amúgy azt tudtátok, hogy hazánkban is van egy szabadon bejárható terület amely 'majdnem' Mars? 

Idén már ötödik éve rendezték meg a 'International Earth and Sky Photo Contest' fotóversenyt a Föld Éjszaka (The World at Night) csoport szervezésében. 2014-ben két, 'Az éjszakai égbolt szépsége' (Beauty of the night sky), illetve 'Fények szemben' (Against the lights) témában lehetett képeket küldeni. A következő képeken a nyertesek, illetve a díjazottak pályamunkáit próbáltuk összeszedni...

Első helyezett a 'Beauty of the night sky' kategóriában

Első helyezett az 'Against the lights' kategóriában

Illetve a többi nevezett (kattintás után galéria jön fel)

A New Horizons igazi küldetése csak jövő nyáron indul amikor először pillantja meg a Plutot de az előkészületek már most elkezdődtek hozzá. A szondát hamarosan bekapcsolják, hogy ellenőrizzék a működését, ezzel is biztosítván a jövő évi sikeres missziót. A jelenlegi tervek szerint viszont nem csak a Plutot látogatja majd meg, hanem egy Kuiper-öv objektumot is. A küldetés ezen részének viszont feltétele, hogy még idén sikerül egy olyan célpontot találni amit el is tud érni a szonda. Ehhez pedig nem mást használnak majd az első körben, mint a Hubble teleszkópot...

Pár héttel ezelőtt még úgy volt, hogy nem biztos, hogy tudnak kutatási időt szerezni a teleszkóphoz, viszont mára már kiderült, a Hubble részéről minden támogatást megkap a kutatás, így elindult a lehetséges célpontok keresése. Első körben úgy próbálnak megfelelő objektumot találni, hogy a teleszkóp lepróbálja követni a Kuiper-öv objektumainak mozgását amivel a fotókon ezen elemek pontszerűnek, míg minden más (pl csillagok) vonalszerűnek fognak látszani. Ha sikerül legalább két pontszerű testet találni akkor van esély arra is, hogy a Hubble lehetséges célpontokat találjon a szonda számára. Ahogy viszont eddig is, most is problémát jelenthet az, hogy a Hubblet más kutatók is használnák, így viszonylag gyorsan kell eredményre jutniuk a New Horizons kutatóinak. További gondot jelent az is, hogy a Kuiper-öv elemei nem a legfényesebb és legnagyobb 'dolgok' az űrben, így a Hubble számára ez olyan mint tűt keresni a szénakazalban. Persze, ha nem sikerül így célpontot találni akkor sem fognak a kutatók kétségbe esni, van(nak) 'B' terv(ek) is.. Ha más nem, megpróbálnak a Pluto mellől, a szonda kameráinak segítségével célpontot választani.

A képet a kutatás egyik tudósa, Alex Parker tette közzé a Twitter csatornáján. A képen a Hubble első célpont keresésének 'eredménye' látszik. Aki pedig szeretne naprakész lenni, kövesse Alex Parkert aki kifejezetten aktívan jelen van a Twitterén

A V838 Monocerotis az égbolt egyik legérdekesebb csillaga. 2002 elején fedezte fel egy amatőr csillagász és elsőre nóvának (kettős csillag, egy fehér törpéből és egy nagyobb csillagból álló rendszer ahol a nagyobb csillagból anyag áramlik át a fehér törpébe) gondolták. Aztán ahogy telt az idő úgy lett egyre biztosabb, hogy valami másról van szó. 

A V838 különböző időpontokban fotózott állapotain egy hatalmas méretűre duzzadt csillag képét mutatta ami méretében 1500x volt nagyobb mint a Napunk. Ha ezt el szeretnénk képzelni akkor a Nap helyére berakva a Jupiter pályáján túlra nyúlna a V838 széle. A hőmérséklete 2300K környékén mozgott amivel kiérdemelte a leghidegebb szuperóriás címet. Ennek a hihetetlen méretnövekedésnek, illetve felfényesedésnek az okát viszont ekkor még nem tudták megállapítani. A kérdést bonyolította az a tény is, hogy a V838 körül egy ledobódó gázburok képe is látszott. Igaz erről később kiderült, hogy csak light echo, vagyis a hirtelen kibocsátott, nagy mennyiségű sugárzásnak a környező, egyre távolabbi csillagközi anyagfelhőkről történő visszaverődése.

A V838 furcsa viselkedésére végül az a magyarázat született, hogy a 8 naptömegű forró csillag és a fősorozati állapota előtt álló csillag összeolvadt. Erről az összeolvadásról és anyag kilökődésről készítettek pár éve egy kifejezetten látványos videót is ahol mindezt felgyorsítva láthatjuk. 

/ Felhasznált anyag: http://index.hu/tudomany/2010/04/29/csillagok_osszeolvadasa_okozhatta_a_latvanyos_kitorest/ /

Justin Ng az egyik legismertebb asztrofotós akinek több képe is szerepelt már a blogunkon. Legújabb munkája nem fotó, hanem egy tutorial arról, hogyan fotózzunk Tejútrendszert. Mivel a cikk elég sok technikai dolgot tartalmaz amit viszonylag hosszan fejt ki így most eltekintenénk a fordításától. 

Hogyan fotózzunk Tejútrendszert?