Bostoni tudósok megtalálták a legnagyobb tömegű Földihez hasonló exobolygót, a hatalmas Kepler-10c kőzetbolygót. Az égitest 560 fényévre található a Naprendszerünktől és 17x nagyobb tömeggel rendelkezik mint a Földünk. Ezzel kiemelkedik a kőzetbolygók közül mivel ilyen hatalmas, lakóhelyünkhöz hasonló égitestet még nem találtak eddig. Sajnos a lakhatási körülmények nem a legideálisabbak a felszínén mivel túl közel kering a Napjához (felszíne túl forró a Földihez hasonló élethez). Egy Kepler-10c év 45 földi nappal egyezik meg. Tudósok feltételezik, hogy a légköre nem tűnt el teljesen így leginkább egy 'láva Földre' hasonlíthat. Korát 10 milliárd évesre becsülik, így viszonylag az idősebb bolygók közé tartozik (a jelenlegi tudásunk szerint az ősrobbanás 13-14 milliárd évvel ezelőtt következett be). A felfedezés mindenképp új fénybe helyezi a bolygók keletkezésével kapcsolatos tudásunkat, hisz eddig azt gondoltuk, hogy ekkora tömegben csak gázbolygókat találhatunk.

A válasz: 100,000,000,000,000,000,000,000,000,000 azaz százkvadrilliárd csillag.

Ezt a Cornell Egyetem csillagásza, David Kornreich 'számolta' ki. Számításai alapján a galaxisok számát 10 billióra becsüli amiben galaxisonként egyenként 100 milliárd csillag lehet. Persze az eredmény 'feltétele', hogy a világegyetem nem végtelen és nincsenek multiuniverzumok sem.

31 év alatt több mint fél millió aszteroidát fedeztünk fel a Mars és a Jupiter között található aszteroida övezetben (kisbolygóövben). A legnagyobb ismert eleme a már-már bolygószerű Ceres, ami 950 km-ével kiemelkedik a többi törmelék közül. Az övezet keletkezése a Naprendszer keletkezéséig nyúlik vissza amikor is a frissen kialakult Napunk körül, a protoplanetáris korongban még nagy mennyiségű anyag keringet. Ezekből alakultak ki aztán a bolygóink és ebből származik az az aszteroida 'felhő' is ami az alábbi videóban látható. Látszólag egy sűrű és áthatolhatatlan törmelék rendszer, de valójában egy elég szellős terület, nem igazán hasonlít a klasszikus filmes 'meteor mezőkre' ahol folyamatosan manőverez az űrrepülő pilótája. A rendszernek van egy másik párja, a Neptunusz után található Kuiper-öv. Ebben található a jelenleg kisbolygói minősítésben létező Plútó is. A videó a hozzánk közelebbi kisbolygóöv felfedezéseit mutatja be éves bontásban.

Most, június 3-án egy igazán remek látványosságban lehet része annak aki rendelkezik bármilyen teleszkóppal. A Jupiter az egyik legkedveltebb Naprendszer-beli bolygó az amatőr csillagászok körében, mivel megtalálása könnyű, megfigyelése pedig nagyon látványos. Már egy egyszerű teleszkóppal is kiszúrható a bolygó körül keringő négy legnagyobb holdja, szerencsésebb esetben pedig akár ezek árnyékai a bolygó felhőzetén. Június 3-án pont egy ilyen látványosságban lehet részünk, ha feltekintünk a Jupiterre, ugyanis három holdja, a Callisto, Europa és a Ganymedes hármas árnyékot fognak vetni a bolygóra. 

Mindhárom árnyék 20:05 és 21:53 között fog látszani a bolygó felszínén ami azt jelenti, hogy a megfigyelés nem lesz éppen egyszerű. Ekkor még a Nap fényei biztos bele fognak zavarni a vizsgálatba, illetve a Jupiter sem lesz valami magasan de aki szerencsés az egy igazán látványos dolgot láthat. A jelenség 1981-2040 közötti szakaszt nézve most fog a legtovább tartani, tehát ebben a 60 éves periódusban ez lesz a leghosszabb ideig megfigyelhető hármas árnyék.

A Triton a Neptunusz legnagyobb Holdja, átmérője 2706 km amivel még a Plutónál is nagyobb. Keringése retrográd ami azt jelenti, hogy a bolygó forgásának irányával ellentétesen kering. Felszíne fiatal, jégvulkánok borítják, légköre pedig vékony ami nitrogénből és metánból áll. Valószínűsíthetően nem a Neptunusszal egy időben keletkezett, hanem a Kuiper-övből fogta be a bolygó. A Triton azon kis csoporthoz tartozik a Naprendszerben amelybe a geológiailag aktív holdak kerülnek...

Ez az igazán remek kép az Abell 33 planetáris ködről készült ami a legnagyobb csillagkép, az Északi Vízikígyó egyik objektuma. A planetáris köd gáz és plazmaburok, ami egy bizonyos csillagtípus életének végén keletkezik. Rövid életű jelenségek, alig néhány tízezer évig léteznek. Tejútrendszerünkben kb 1500 darab ismert amiből alig 50 gömbszimmetrikus alakú. Szabad szemmel sem az Abell 33 (+13.4 magnitúdó), sem más planetáris köd sem látható. Alakjuk általában közel szimmetrikus, vagy gömb alakú, de vannak nagyon extrém formájú ködök is.

Végre megérkezett a Föld a Camelopardalid (209P/LINEAR üstökös) porfelhőjébe amit sokan már látatlanban is az utóbbi évek egyik legintenzívebb meteoresőjének kiáltottak ki. Sajnos, ahogy már a 'felhypeolt' ISON esetében is, itt sem hozta a jelenség az előzetesen várt reményeket. Magyarországról már alapból sem volt egy jól megfigyelhető csillaghullás mivel a maximumot magyar idő szerint reggel 8 óra környékére várták. Ennek ellenére mi is megpróbálkoztunk a megfigyeléssel: éjfél után nem sokkal érkeztünk ki ahol jó két órán át lestük fényképezőkkel és távcsövekkel az eget. Sajnos a két óra alatt mindössze egy-két hullócsillagot láttunk. Ezek formára, sebességre és színre hasonlók voltak mint amit más országokból írtak, így ki merjük jelenteni, hogy ennyit sikerült a Camelopardalid rajból észlelnünk. Persze a megfigyelés kezdete korainak tűnhet de a tapasztalataink azt mutatják, hogy az ilyen méretű(re várt) meteoreső már órákkal (napokkal) a maximum előtt jó pár hullócsillagot mutat. A külföldi megfigyelések szintén ugyanezt erősítették meg: a várt meteoreső elmaradt. Maximuma magyar idő szerint reggel 9 óra körül volt, színekben a jellemző a sárga és a narancs volt (ezt mi is megerősíthetjük) és kifejezetten lassan és hosszan mozogtak. Bár igazi tűzijáték még sem volt, azért sikerült néhány igazán remek képet lőni a csillaghullásról:

Érdekes szavazásra hív mindenkit a NASA ahol öt 'művészi' Hold fotóra adhatjuk le voksunkat. Apropója a játéknak, hogy a Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter a munkájának ötödik évébe lép és ezt szeretné méltó módon megünnepelni az Amerikai Űrhivatal. A képek az LRO által, az elmúlt években gyűjtött adatokból készültek. Szavazni június 6-ig lehet, a győztes képet pedig június 18-án, az indítás 5. évfordulóján hirdetik ki. 

Szavazni itt tudtok.