Legutóbb kitárgyaltuk, hogy a csillagászkodást bizony bárki elkezdheti illetve megismerkedtünk a csillagképekkel és a csillagtérképpel. A mai részben az égbolton látható pontokról fogunk beszélni. Nem árulok el nagy titkot ha azt írom, nem minden az aminek látszik egy szép csillagos éjszakán..
<Folytatás a tovább gomb után..>
Csillagok
Először is tisztázzuk, hogy mik is azok a csillagok. Csillagoknak azon égitesteket nevezzük melyek nukleáris energiát termelnek, azaz saját fénnyel rendelkeznek. Egyszerűbben: csillagoknak a világegyetemben található, 'más napokat' hívjuk. Sokféle csoportosításuk létezik:
Állapotuk alapján | Példák |
Sárga fősorozatbeli csillagok | Nap |
Vörös törpék | Hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri |
Barna törpék | 12 fényévre található Epsilon Indi rendszerben |
Szubtörpék | |
Óriás csillagok | Aldebaran, Betelgeuse |
Maradvány csillagok | Csiga-köd, Szírius-B |
Kísérőik alapján | Példák |
Optikai kettős csillagok | Messier-40, Göncölszekér rúdjának három csillaga közül a középső (Mizar-Alcor) |
Fizikai kettős csillagok | Kepler-47 |
Többes rendszerek | Alfa Centauri |
Bolygórendszerek | Hozzánk legközelebbi bolygórendszer (két bolygó, illetve két kisbolygó övezet) Epszilon Eridani |
Bolygók
Viszont az égbolton nem csak csillagokat találhatunk. Bár ugyanolyan pontszerű formájuk van mint a csillagoknak, mégis másik csoportot alkotnak a bolygók. Könnyű őket felismerni a mozgásukról illetve arról, hogy nem 'vibrálnak'. Na de mi is ez a vibrálás dolog? Ha felnézel az égboltra biztos észrevetted, hogy bizonyos pontok villognak, változtatják a színüket..stb. Míg vannak olyan pontok, bár jóval kevesebben amik állandó fényűek. Ezt a jelenséget hívják szcintillációnak. Lényege, hogy a légkör különböző légrétegei (áramlások, szelek, különböző sűrűségű közegek) a pontszerű fényforrások, azaz a csillagok fényét felnagyítják, gyengítik illetve a színét felbontják. Bolygók esetében, mivel ezek már nem pontszerű (még ha annak is látszanak) kiterjedéssel rendelkeznek, a légkör kiegyenlíti ezen hibákat így a remegés/színváltozás már nem látható. Persze a bolygókat nem csak erről ismerheted fel: Először az ókori csillagászok fedezték fel azokat az apró fényeket amik észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Ezeket akkor "bolygóknak" nevezték ami azóta is megmaradt. Megtalálásukhoz érdemes számítógépes szoftvereket (pl.: Stellarium vagy az itt összegyűjtött programokat) használni.
A Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz még látható szabad szemmel így ezeket bármikor megpillanthatjuk.
A Merkúrt alapvetően nehéz megfigyelni mert a Naphoz közel található. Ezt napfelkelte előtt, vagy napnyugta után érdemes keresni.
A Vénusz a legfényesebb bolygó a naprendszerben. Fényességben csak a Nap és a Hold múlja felül. Maximális fényessége idején még árnyékot is képes vetni ha Hold nélküli éjszakán nézünk fel. Aki tudja merre kell keresni, az még nappal is észreveheti ugyanis nappal is látszik. Ha pedig jó a szemünk, még a fázisait is kiszúrhatjuk.
A Mars vöröses színéről ismerhető fel. Fényes bolygók közé tartozik, bár a Jupiternél nem fényesebb.
A Jupiter könnyen megtalálható égitest. Szintén vöröses színű, nála már csak a Vénusz és a Hold fényesebb.
A Szaturnusz fényes bolygó viszont könnyen összekeverhető valamelyik csillaggal. Érdemes előtte pozícióját leellenőrizni.
Az Uránuszt már nehezebb észrevenni. Sokáig el is kerülte a csillagászok figyelmét.. De ha tudjuk hol kell keresni és szerencsések vagyunk akkor megpillanthatjuk.
A Neptunuszt sajnos már nem láthatjuk szabad szemmel. Ehhez már optikai eszközre van szükségünk.
Mélyég / Mélyűr objektumok
A harmadik jelentős kategória az égbolton a mélyűr (mélyég) objektumok. Bár ezek közül már nem sok látszik szabad szemmel mégis fontos megemlíteni mert a távcsöves megfigyelések egyik kedvelt célpontjai. De mi is a mélyűr objektum? Minden olyan elem, ami nem a Naprendszer tagja, illetve nem csillag:
Íme pár objektum ami még látszik szabad szemmel (A csillagászatban használt egyik katalógus típus, az amatőr csillagászok által is kedvelt, Messier-katalógus. Ennek 110 eleme közül, megfelelő körülmények esetén, 38 látszik szabad szemmel is):
Messier 2: Az M2 a β Aquarii csillagtól 5 fokra északra figyelhető meg. Mivel fényessége 6,6 magnitúdó, szabad szemmel csak nagyon kedvező körülmények között látható.
Messier 3: Az M3 szabad szemmel csak nagyon kedvező feltételek esetén látható, de már a legegyszerűbb távcső segítségével is könnyen megtalálható.
Messier 4: Könnyen megtalálható a fényes Antares csillagtól nyugatra. Megfelelő körülmények között szabad szemmel is észlelhető
Messier 5: Gömbhalmaz, amit a
Kígyó csillagképben kell keresni.
Messier 6: Nyílthalmaz ami szabad szemmel ködszerűnek látszik. Sötétebb égbolton érdemes próbálkozni a keresésével. Skorpió csillagképben található.
Messier 7: Nyílthalmaz, amit szabad szemmel is kiszúrhatunk. A Skorpió csillagképben kell keresni! Magyarországról augusztustól októberig figyelhető meg.
Messier 8 - Lagúna-köd: Diffúz köd ami szabad szemmel is észrevehető. Keresni a Nyilas csillagképben kell.
Messier 11: Nyílthalmaz a Pajzs csillagképben. Megfigyeléséhez sötétebb égboltra van szükség.
Messier 13 - Herkules gömbhalmaz: Gömbhalmaz a Herkules csillagképben. Megfelelő körülmények esetén
szabad szemmel is megfigyelhető.
Messier 15 - Pegazus halmaz: Az M15 nagyon könnyen megtalálható. Ehhez az ε Pegasi csillagot, majd attól délkeletre a θ Pegasit kell megkeresni. A θ-ból az ε-hoz vezető képzeletbeli egyenes mentén az ε-tól 3 és 1/2 fokra nyugatra és 2 és 1/4 fokra északra található meg a gömbhalmaz. Különösen kedvező körülmények között szabad szemmel is észlelhető.
Messier 16: Egy emissziós köd és egy nyílthalmaz otthona a
Kígyó csillagképben.
Messier 17 - Omega/Patkó köd: Nyílthalmaz a Nyilas csillagképben. Nagyon kedvező körülmények között szabad szemmel is észlelhető.
Messier 20 - Trifid-köd: Világító gázfelhő a Nyilas csillagképben. Szabad szemmel is észrevehető sötétebb égbolton.
Messier 22: A Messier 22 gömbhalmaz a Nyilas csillagképben
Messier 23: Nyílthalmaz a Nyilas csillagképben. Kedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.
Messier 24 - Kis Sagittarius-csillagfelhő: Tiszta, sötét égbolt esetén szabad szemmel is könnyen megtalálható a Nyilas csillagkép északi részén.
Messier 25: Nyílthalmaz a Nyilas csillagképben.
Messier 31 - Androméda-galaxis: Szabad szemes megfigyelésre ideális bár nem árt, ha sötétebb helyről próbálkozunk vele. Kis távcsővel (akár már egy vadász távcsővel) kiszúrhatjuk a galaxis formáját (elmosódás a pontszerű közép körül)
Messier 33: A Triangulum-galaxis egy hárommillió fényévre levő spirálgalaxis az Északi Háromszög (Triangulum) csillagképben. Kivételesen jó megfigyelési körülmények esetén akár szabad szemmel is észrevehető.
Messier 34: Nyílthalmaz a Perszeusz csillagképben. Az M34 megfelelően jó körülmények között akár szabad szemmel is látható. Legkönnyebben a γ Andromedae és a β Persei (Algol) csillagok közé húzott képzeletbeli egyenestől kissé északra található meg.
Messier 35: Nyílthalmaz, ami az Ikrek csillagképben látszik. A megfigyeléshez kevésbé fényszennyezett helyszín kell.
Messier 36: Nyílthalmaz a Szekeres csillagképben.
Messier 37: Nyílthalmaz a Szekeres csillagképben.
Messier 38: Nyílthalmaz a Szekeres csillagképben.
Messier 39: Nyílthalmaz. A Hattyú csillagképben kell keresni.
Messier 41: Nyílthalmaz ami könnyen megtalálható, mivel az északi égbolt legfényesebb csillagától, a Szíriusztól szinte pontosan délre, 4 fok távolságra fekszik.
Messier 42-43 - Orion-köd: A téli égbolt egyik jellegzetes eleme az Orion csillagkép. Több szempontból is érdekes, hisz itt található az általunk ismert egyik legnagyobb nap (ami ráadásul nemsokára szupernóvaként fog felrobbanni) illetve több mélyűr objektum. Az Orion-ködöt az Orion öve alatt érdemes keresni. Szabad szemmel egy halványabb pontnak látszik, ezért az Orion Kardjának is szokták nevezni.
Messier 44: Nyílthalmaz. A Rák csillagképben kell keresni.
Messier 45 - Fiastyúk: Nyílthalmaz ami szabad szemmel is kiszúrható. Kékes színéről, illetve miniatürizált Göncölszekér formájáról (erős túlzással persze) ismerhető fel, elsősorban az őszi/téli hónapokban!
Messier 46: Nyílthalmaz a Hajófar csillagképben. Kedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.
Messier 47: Nyílthalmaz. A Hajófar csillagképben kell keresni.
Messier 48: Nyílthalmaz az Északi Vízikígyó csillagképben. Kedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.
Messier 50: Nyílthalmaz az Egyszarvú csillagképben. Kedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.
Messier 67: Nyílthalmaz a Rák csillagképben. Kedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.
Messier 81 - Bode galaxisa: Spirálgalaxis a Nagy Medve csillagképben. Extrém feltételek mellett (magashegyi, fényszennyezéstől mentes környezet és különösen kedvező időjárás) szabad szemmel is megfigyelhető.
Messier 93: Nyílthalmaz a Puppis (Hajófar) csillagképben. Kedvező körülmények között szabad szemmel is megfigyelhető.
Az objektumok megtalálásához szükség lesz egy csillagtérképre is. Ezen a csillagtérképen a Messier-katalógus elemeit M betűvel majd az utána írt számával jelölik őket (pl. M32 - M36 - M47..stb). Ha pedig olvasnál egy részletesebb írást a Messier katalógusról akkor kattints ide. (Javaslat: mivel a csillagtérkép használata viszonylag bonyolultabb dolog, érdemes valamilyen számítógépes vagy mobil programot használni erre. Lista ezen programokról a poszt alsó felében)
Persze, ezzel még nem értek véget az égbolton látható objektumok száma, de a többiről majd egy későbbi posztban..