A tavalyi év egyik sláger filmje volt a Gravitáció ami egy olyan űrhajós misszió történetét meséli el ahol egy fatális véletlen miatt tragikus kimenetelűvé válik a küldetésük. Bár a film fikció, az alapja nem. Jelenleg a Föld körül riasztóan nagy mennyiségű űrtörmelék halmozódott fel ami akár veszélyeztetheti is a műszaki eszközök vagy a fent dolgozó emberek épségét. Ezt a problémát már az amerikai döntéshozók is felismerték ezért vitát kezdeményeztek az amerikai Védelmi Minisztérium, a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) és a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) valamint több, az ûrkutatással foglalkozó szakértő között. Természetesen megoldás még nincs, de a probléma már az asztalon van.

Az amerikai Védelmi Minisztérium adatai szerint jelenleg 23 000 objektumot tartanak nyilván, de a NASA becslése alapján mintegy 500 000 golyónál nagyobb darabka keringhet az űrben. Ha pedig a teljes törmelék számot nézzük akkor akár 100 millió darab (pl. festék darabok, apró szemcsék...stb) is száguldhat 28 000 km/h sebességgel a Föld körül. Ezen nagy mennyiségű szemétért viszont nem csak a NASA illetve a Nemzetközi Űrállomás a felelős, bár jó részét ők hagyták az űrben...

Két nagyobb 'szemetelés' is történt az elmúlt időszakban. 2007-ben Kína szándékosan megsemisítette az egyik műholdját ami jelentős mennyiségű törmeléket hagyott az űrben. 2009-ben pedig két jelöletlen, amerikai illetve orosz szonda ütközött egymással ami újabb szemét mennyiséggel gazdagította az amúgy is szép számú törmelékfelhőt. 

Jelenleg az amerikai Védelmi Minisztérium látja el az űrszeméttel kapcsolatos teendőket, de az űrben megjelenő civil szervezetek, magáncégek és kereskedelmi egységek miatt újra kell gondolni a felügyelettel kapcsolatos dolgokat. A növekvő forgalom miatt javaslat érkezett olyan megoldásra is, hogy egy külön felügyelő szervezetet hoznának létre aminek ezen teendők ellátása lenne az egyetlen feladata. Mindenesetre a megoldás megtalálása egyre sürgetőbb feladat ha el akarják kerülni a filmben látott eseményeket.

Bár az infografika angol nyelvű, mégis elég látványosan mutatja be a problémát:

 Infografika: space.com

A napokban (május 5-6) haladtunk át az Eta Aquarid törmelékfelhőn ami óránkénti 15-30 hullócsillagot eredményezett (a rajt először 1870-ben különítették el és azóta megállapították, hogy a 76 évente idelátogató Halley üstökös a szülője). Sajnos hazánkból nem látszott a legjobban mivel a radiánsa Vízöntő csillagképben van (a Vízöntő teljes terjedelmében először júliusban lesz az égen, de május közepéig még így sem tűnik fel). Szerencsére viszont laknak hazánktól délre is asztrofotósok így jó pár képet készítettek az idei Eta Aquarid találkozásról amiből mi is bemutatunk most párat:

  A képeket Astro Guillaume, Alay Dyer és Justin Ng készítették.

2013 október végén a Catalina Sky Survey csillagászai egy nagyon halvány aszteroidát pillantottak meg az égen. Ekkor még nem tudták róla, hogy egy üstökös lesz belőle ezért csak a 2013 UQ4 nevet kapta meg. Aztán idén május 7-én, az ISON üstökös egyik felfedezője, Artyom Novichonok és Taras Prystavski készített pár képet ausztráliai teleszkópjukkal a 2013 UQ4-ről. Legnagyobb meglepetésükre az aszteroidának csóvája lett aminek köszönhetően immár üstökösként követik az alakulását. Emiatt a neve is változott, most már C/2013 UQ4 néven találhatjuk meg. Jelenleg +11 magnitúdó környékén jár ami messze nem alkalmas a szabad szemes vizsgálatra, de egy közepes távcsővel már talán lehet próbálkozni. Hozzánk legközelebb július 10-én fog járni, ekkor várhatóan +7 magnitúdó környékéig fog felragyogni amit viszont már bőven láthatunk egy kisebb teleszkóppal is. 

Megtalálása kiváló nyár esti programnak ígérkezik mivel hazánkból is látható lesz (a Cepheus és a Sárkány csillagkép felé kell keresni)

Érdekesség, hogy az objektum viszonylag nagy (7-15 km), nagyon sötét és 500 év alatt kerüli meg a Napunkat.

Mindig lenyűgöztek a weben található különféle, csillagászattal kapcsolatos experimentál tartalmak. Gondolok itt a piktogram szerű grafikát használó Naprendszert bemutató, vagy a csillagok méretét összehasonlító, majd az általunk ismert legnagyobb napig kilyukadó videóra. De nem csak videó formájában készülnek zseniális munkák, hanem sok esetben weboldalakként is. Bár komplex, nagyobb területet magában foglaló munkával még nem találkoztam, de ilyen 'egyszerűbb', demó jellegű oldalból már készült pár. A mostani a Föld és a Mars távolságát kívánja bemutatni nekünk pixelek és jó sok scroll segítségével. Véleményem szerint mindezt elég látványosan teszi, még ha sok mindent a két nyílra kattintáson kívül nem is tudunk benne csinálni. Jó szórakozást hozzá!

How Far is it to Mars?

Új szupernóvát fedeztek fel az M82 (Messier-82, vagy Szivar-galaxis) közelében. Szabad szemmel sajnos nem látható, de egy nagyobb teleszkóppal már felfedezhető. Jelenlegi fényessége +11 - +12 magnitúdó környékén van. Távolsága 12 millió fényév ami 1987 óta a legközelebbi szupernóva robbanás hozzánk. 

Debütált a világ legújabb és egyben legerősebb exobolygó kutató kamerája, a GPI (Gemini Planet Imager) a 8 méteres chilei Gemini South teleszkópon. Első fotóján a Beta Pictoris b nevű exobolygó látható infravörös tartományban. A fotózott objektum 63 fényévre található tőlünk és 60%-kal nagyobb méretű mint a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter. A képen a központi csillag, illetve a körülötte keringő bolygó látható.

Egy másik képen a 237 fényévre található HR4796A jelű csillagot fotózta ahol jól látszik a csillag körül található porgyűrű.

Az elmúlt években rengeteg exobolygót találtak, de eddig kevésről tudtak optikai fotót is készíteni. Ez az új kamera viszont forradalmi felfedezéseket hozhat mivel földi eszközre telepítve tudja vizuálisan is megerősíteni az idegen bolygók, vagy bolygórendszerek létezését. Ráadásul nem csak a Jupiter-méretű exobolygókat tudja fotózni, hanem az ezeknél kisebb égitesteket is. A tudósok reményei szerint az idei évben akár 600 csillagot is meg fognak tudni vizsgálni az eszközzel.