Hatalmas csillagrobbanás történt az egyik 'közeli' galaxisban az M106-ban. A felfedezést a Katzman Automatic Imaging Telescope (KAIT) tette, még áprilisban. A képen jól látszik, hogy az M106 fényesebb magja közelében történt a felvillanás. Látni se szabad szemmel, se otthoni teleszkóppal nem lehet mivel fényessége +15 magnitúdó környékén jár. Szerencsére Gianluca Masiéknak sikerült egy 'fényesebb' pillanatában elcsípniük, így fotókon is meg lehet tekinteni ezt az új szupernóvát.
Meteorokat nézni az egyik legnyugalmasabb és legélvezetesebb dolog amit az éjszakai égbolton csinálni lehet. Sokszor jósolható, hogy milyen aktív lesz egy csillaghullás de a konkrétumokat soha sem lehet előre tudni. Különösen így van, ha egy új meteorrajról beszélünk. Most hétvégén pedig egy ilyen törmelékfelhővel találkozik a Föld aminek az eredményeképp akár az év legnagyobb csillaghullása is bekövetkezhet. Erről persze már sokan cikkeztek de ahogy közeledik május 24-e hajnala úgy ideje nekünk is megemlíteni, hogy valószínűleg érdemes lesz kimenni a hétvégén a szabadba.
A 209P/LINEAR üstökös, ahogy sok más társa, szintén a Nap körül kering. Ezt 5.1 év alatt teszi meg, a Jupiteri üstökösök családjához tartozik és ennek köszönhetően a Naprendszer legnagyobb bolygója elég erős hatással van a pályájára. Ezen kívül viszont sokat nem tudunk róla, mivel csak 2004. február 3-án fedezték fel. A 209P/LINEAR azon 400 Jupiter üstökös közé tartozik amelyet számon tartunk és amikben az egyik közös, hogy kevesebb mint 20 év alatt érnek körbe a pályájukon.
Most péntek (május 23.) hajnaltól vasárnap éjjelig érdemes az égboltot kémlelni mivel ekkor keresztezzük az üstökös pályáját. Sajnos mi pont rosszkor találkozunk a törmelékfelhővel, mivel a kalkulációk alapján, magyar idő szerint reggel 8 óra körül ér a Föld ebbe a felhőbe de ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy előtte, vagy utána ne pillantsunk meg egy hullócsillagot sem. Főleg azért sem, mert akár óránkénti 100-1000 meteor is látszódhat az égbolton, ami pedig 10x több mint amennyi a nagyon látványos augusztusi Perseidák raj áthaladásakor látni lehet.
Az eddigi csúcsot 1946 október 9-én jegyezték fel. Akkor, a 21P/Giacobini-Zinner törmelékfelhője percenként(!) 50-100 hullócsillagot produkált (ez 3000-6000 óránként). Sajnos mikor arról álmodozunk, hogy ez a hétvégén is megismétlődhet azt kell mondanunk, hogy nem valószínű... A legnagyobb különbség a kettő között, hogy a Giacobini jóval nagyobb üstökös volt mint a 209P/LINEAR így sokkal több port hagyhatott az űrben maga után (a 209P/LINEAR mindössze csak 0,6 km széles ami nagyjából az 1/7 része a 21P/Giacobini-Zinner-nek). Persze az 1000 hullócsillag/óra is nagyon látványos lenne, hisz ezzel minden 4. másodpercre jutna egy.
A tökéletes megfigyeléshez szinte minden adott lesz. Radiánsa a Zsiráf csillagképben lesz látható amit az északi égbolton könnyű megtalálni, mivel csak Észak fele, a Sarkcsillag irányába kell néznünk. Szerencsére a Hold sem fog zavarni, mivel a hétvégén csak 20% fog belőle látszani. Az időjárás szintén kiváló lesz, talán csak hajnalban lesz még kicsit hűvös. Természetesen amint lesznek képek vagy hírek mi is írni fogunk róla, addig pedig szorítsunk, hogy ne úgy járjunk mint pár hónapja az ISON-al (azaz, hogy semmit sem láttunk belőle)
A héten igazán érdekes látványosságban volt részük az ausztráliai és új-zélandi csillagászoknak ugyanis a Hold és a Szaturnusz fedésben látszottak, azaz a Hold mögött haladt át a Szaturnusz. Természetesen erről remek képek is készültek amiből most mi is szemezgetünk párat.
Készült már jó pár fotó idegen csillag körül keringő (itt vagy itt) bolygókról, de még mindig nem nevezhető általános 'jelenségnek' az exobolygó kutatásban a közvetlen módszerrel történő felfedezés. Ezért tekinthetünk minden olyan esetet szenzációnak ahol fotót tudnak készíteni egy távoli naprendszer bolygójáról. A héten jelentették be a Montreal Egyetem kutatói, hogy sikerült lencsevégre kapniuk egy 155 fényévre levő naprendszer egyik égitestjét. Az újonnan lefotózott bolygó, a GU Psc B mintegy 11x nagyobb mint a Jupiter és 2 000x távolabb kering Napjától mint a Föld. Pályáján 80 000 év alatt ér körbe, tehát egy év a bolygón ennyi Földi évnek felel meg. Ezzel a most fotózott bolygó tovább növeli azon égitestek számát amiről már képpel is rendelkezünk és talán egyszer ezen felfedezés hozza meg egy, a földihez hasonló égitest lencsevégre kapását is.
Emlékeztek még a minimalista Naprendszeres videóra? Gondolom nem. Ez egy olyan film volt ahol egyszerű, de látványos animációval mutatták be a Naprendszerünket. Nos, ennek a készítője csinált azóta több videót is, szintén hasonló technikával. Ennek a sorozatnak az egyik része lenne ez a videó is, ami a marsi holdakat 'magyarázza' el mindenkinek.
Az egyik legkönnyebben fotózható csillagászati téma a Tejútrendszer. Igazán hálás munka mivel kis befektetéssel tényleg csodálatos képeket lehet készíteni. Nem kell hozzá semmi 'extra', sem teleszkóp, sem léptetőmotor, csak egy digitális kamera, lehetőleg ISO állítással és b-idővel (bulb). Persze az igazán profi képekhez nem árt már egy kis tapasztalat sem, akinek pedig nincs ilyen annak egy kis utánaolvasás. Például itt. Egy kis kedvcsinálónak mi is összeszedtünk pár képet, hátha valakinek ezután jön meg a kedve az ilyen képek készítéséhez.
2014. május 4-én filmezték azt a videót amin egy nappali tűzgömb látható Toronto egén. Tűzgömbnek azon meteorokat nevezzük amelyek fényessége eléri a Vénusz fényességét (-5 magnitúdó). Általában még a légkörben elégnek bár ritka esetben a felszínt is elérhetik. A jelenség 6. másodpercnél kezdődik.
Szerencsére több videó is készült az eseményről. A második videón a 22. másodperctől látható.
A képet a Nemzetközi Űrállomás éjjel-nappal működő kamerája készítette a Földünkről. Erről bővebb infót itt találsz.
A fotót a Marson szolgáló Curiosity rover készítette 2014. január 31-én, 80 percel a marsi naplemente után.
Ezt a képet is a Marson dolgozó Curiosity készítette, szintén 2014. január 31-én. A kinagyított részen nem csak a Földünk hanem a Hold is látható.
A képet 2013. július 19-én készítette a Szaturnusz körül keringő Cassini szonda.
Még egy Cassini kép. Bal oldalt a Föld, jobb oldalt pedig a Hold.
Cassini imádta a Földet fotózni, így ez a kép is tőle érkezett.
A Naprendszer egyik nagy felfedezőjének, a Voyager 1-nek a képe 1990-ből.
Még egy kép a Voyager 1-től, szintén 1990-ből.
Az első kép a bolygónkról. 1960-ban a TIROS-1 meteorológiai szonda készítette.
A második emberes és az első Holdig eljutó Apollo misszió, az Apollo 8 képe a Földünkről, 1968 karácsonyán.
Cassini kép a Szaturnuszról és a Földünkről.
Igazi űrhajós selfie, zászlóval és a bolygónkkal.
A Jupitert meglátogató Galileo szonda fotója 1990-ből.
Híres Voyager kép a Földről és a Holdról. Ez volt az első kép amin együtt szerepelnek. (A javításért köszönet moonwalkr-nek)
A Mars Reconnaissance Orbiter képe 2005-ből. A szonda feladata a marsi légkör és időjárás vizsgálata volt.
Spirit Rover képe a Marsról, 2004-ből.
2011-es kép a Juno nevű, Jupiterhez tartó szondától. Bal oldalt a Föld, jobb oldalt pedig a Hold
A napokban igazán megéri kimenni a szabadba mert egy kis kézi távcsővel is szép dolgokat nézhetünk az éjszakai égbolton. Este 10 óra fele már megláthatjuk a Merkúrt, a Jupitert, a Marsot illetve a Szaturnuszt. Kiszúrni sem lesz nehéz őket mivel gyakorlatilag az égbolt négy legfényesebb objektuma lesznek. Ezek közül kuriózum a Merkúr jelenléte mivel hiába az egyik legfényesebb bolygó, annyira közel kering a Naphoz, hogy szinte együtt mozog vele (a napokban sem érdemes napnyugta vagy napkelte után sokkal keresni mivel hamar lemegy nyugat fele). A Jupitert szintén könnyű megtalálni estefelé nyugati irányban. A Mars este a Hold mellett látszik míg a Szaturnusz dél-keleti irányban, a horizont környékén. Aki persze pontosabban is tájékozódna az próbálja meg valamelyik asztronómiai programot. Aki pedig lusta vagy nincs távcsöve annak remek lehetőség a Slooh teleszkóp ahol online stream formájában (narrációval) láthatja ezen bolygók távcsöves vizsgálatát (tehát a távcső által látott képet streameli), igaz a közvetítés egy kicsit későn, magyar idő szerint hajnalban kezdődik.
