15 éve, 1998. november 20-án indult az Nemzetközi Űrállomás (ISS) programja. Az ISS egy föld körül keringő létesítmény ami az űrkutatás egyik legdrágább és legnagyobb űreszköze. A 'jubileumi' születésnap alkalmából készítették azt az infografikát amely angol nyelven mutatja be az elmúlt 15 évet.

Valamikor nyáron készült egy Cassini fotó amin a Föld látszik a Szaturnuszról nézve. Nemrég közzétették ennek a nagy felbontású, mozaikos képét is ahol nagyobb méretben is megcsodálhatjuk 'magunkat', pontosabban a bolygónkat.

A kép július 19-én készült, 141 kép felhasználásával. Nagy méretű megtekintéséhez kattintsatok a fenti képre. 

Ez pedig a kép 'magyarázata', ahol bejelölték a fotón látható összes ismertebb objektumot. A nagyobb mérethez itt is kattintsatok.

A jelenleg még egyben lévő, de a szétesés felé sodródó ISON üstökösről készült az a röpke videó amit Justin Ng készített Szingapúrból.

A Boszorkányfej-köd egy kevésbé ismert csillagkeletkezési terület az Orion konstellációban. Reflexiós köd, ami a nevét a boszorkány fejére emlékeztető kinézetéről kapta.Feltételezések szerint vagy egy régi szupernova maradvány, vagy egy gázfelhő amit a Rigel csillag fénye világít meg. Távolsága a Földtől nagyjából 900 fényév.

Egy kanadai űrhajós, Karen Nyberg készítette azt a fotót ahol a Nemzetközi Űrállomás látszik az Orion csillagképpel együtt. Az Orion az ismertebb konstellációk közé tartozik, főként annak köszönhetően, hogy nagy méretű, könnyen felismerhető és viszonylag sok fényes elemből áll. Hazánkból ősztől tavaszig, szinte egész éjjel megfigyelhető. Több híres csillagból és mélyég-objektumból áll, ezek közül a legismertebbek a Betelgeuse vörös óriás, a Rigel szuperóriás, vagy épp az Orion-köd.

A Betelgeuse az egyik legnagyobb ismert csillag, a Napnál 950-szer nagyobb. Jelenleg az egyik olyan, szabad szemmel is látható vörös óriás ami a közeljövőben szupernóvává válhat. Ennek a legfőbb bizonyítéka, hogy az elmúlt 15-20 évben fokozatosan húzódik össze, méretének mintegy 15%-át már elvesztette. Azon kevés csillagok közé tartozik amelyikről sikerült nem pontszerű felvételt is készíteni.

A Rigel az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, nagyjából 800 fényév távolságra van a Földtől. Kék szuperóriás, a Napnál 40 000-szerte fényesebb. Halála után a legvalószínűbb, hogy fehér törpe lesz belőle.

Orion köd a Hubble felvételén

Az Orion-köd egy, valójában két csillagközi gázfelhőből álló objektum. Szabad szemmel is vizsgálható, amit az Orion öve (három csillag egy vonalban az Orion csillagkép középső részén) alatt találhatunk meg. Távcsőből nézve az egyik leglátványosabb mély-űr objektum. 

A Proxima Centauri egy vörös törpe, a Földhöz legközelebbi csillag. Távolsága 4,22 fényév, tömege pedig a Nap tömegének nyolcada. A Proxima Centauri flare csillag, azaz a mágneses tevékenysége folytán véletlenszerűen növekedik a fényessége. Fősorozatbeli, relatív alacsony energiatermelésének köszönhetően pedig még 4 billió évig az is marad. Ez az univerzum jelenlegi életkorának 300-szorosa. Szabad szemmel nem látható, távcsöves megfigyelése is nehéz, még a mellette keringő Alfa Centauri A-ról és B-ről is csak akkor látszana, ha 5 magnitúdó körül lenne a fényessége. Látszólagos fényessége 11 magnitúdó, megfigyeléséhez legalább 8 cm objektívátmérőjű távcső szükséges. 

A képet a Hubble Űrtávcső készítette a Proxima Centauriról.

Vasárnap (2013. november 3.) egy ritka típusú, hibrid napfogyatkozás lesz megfigyelhető, részben Európából is.

A hibrid napfogyatkozás viszonylag ritka, egy átmenetet jelöl a gyűrűs és a teljes napfogyatkozás között. A legtöbb hibrid napfogyatkozás gyűrűs napfogyatkozásként kezdődik, és teljes napfogyatkozásként ér véget. Körülbelül az összes napfogyatkozás 1%-a hibrid napfogyatkozás. A hibrid napfogyatkozás azért jön létre, mert a Hold látszólagos mérete és a Nap látszólagos mérete majdnem teljesen egyforma, a Hold által vetett teljes árnyék a Föld gömbölyű alakja miatt a napfogyatkozás elején még nem éri el a Földet, majd egy időre a Föld felszíne a teljes árnyék alá kerül, ám a napfogyatkozás végére "kifordul" alóla, és újra a teljes árnyék mögött lesz.

I.e.1999 és 3000 között 11898 napfogyatkozás szerepel amiből mindössze csak 569 hibrid. Sajnos Európából csak a déli részeken lesz látható, hazánkból nem. Viszont aki Olasz vagy Spanyol vidéken jár vasárnap az feltétlenül nézze a napot délután egy óra körül. 

Hibrid napfogyatkozás 1851-ből