Amatőr csillagászok, csillagászatot szerető emberek oldala. Ha szereted, érdekel vagy csak kíváncsi vagy az égbolt titkaira akkor jó olvasást. Ha pedig szakértő vagy ne fogd vissza magad! Írj kommentet, javíts ki vagy jelentkezz egy poszttal. Szívesen látunk mindent és mindenkit!
csimbe:
A százkvadrilliárd egy olyan szám, amely matematikai előfeltételezésen alapul, nem pedig fizikai m... (2018.08.06. 14:52)Hány csillag (Nap) van a világegyetemben?
A Nagy Magellán-felhő egy törpegalaxis, amely a Tejútrendszer körül kering. Távolsága nagyjából 163 000 fényév, így a galaxisunkhoz legközelebbi csillagváros. A felhő valaha spirálgalaxis lehetett de a galaxisunk közelsége szabálytalan alakúvá tette. Északi, azaz a mi égboltunkon sajnos nem látható, csak a déli, illetve az egyenlítőhöz közel lakók pillanthatják meg.
A felhő gazdag gázban és porban, jelenleg is élénk csillagkeletkezési terület. Robert Burnham csillagász úgy hívta ezt, hogy „csillagászati kincsesház, a csillagok születésének és fejlődésének óriási égi laboratóriuma”. A galaxisban 60 gömbhalmazt, 400 planetáris ködöt és 700 nyílt halmazt találtak, emellett százezres nagyságrendű óriás és szuperóriás csillagot.
Az elmúlt évek legközelebbi szupernóva robbanása is itt következett be. Az SN 1987A egészen 3 magnitúdóig kifényesedett, tehát szabad szemmel is látszott (hasonlóan mint a napokban feltűnt Nova Delphini 2013), majd lassan, hónapok alatt fokozatosan elhalványult.
A képen a Nagy Magellán-felhő, LH 95 nevű csillagbölcsője látható. NASA/ESA fotó.
Pár napja írtunk arról az új csillagról ami mostanában tűnt fel az égbolton. Az azóta Nova Delphini 2013-nak nevezett nóváról közben kiderült, hogy hosszú évek óta az első "ilyen" objektum ami szabad szemmel is látszik. Jelenlegi fényessége 4.4 - 4.5 magnitúdó környékén van ami fényesebb mint amire várták (6.0 magnitúdó volt még pár napja a várt fényessége).
Ahogy írtuk már az előző posztban is, a nóvák olyan csillagok amelyekben termonukleáris robbanás következik be. Minden esetben két csillag, azaz kettőscsillagban történik úgy, hogy a nagyobb csillag, főleg hidrogénből álló légköréből gáz áramlik a fehér törpe felszínére. Amikor ez a felgyülemlő gáz pedig elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, bekövetkezik a robbanás. A Nova Delphini 2013-nál is egy ilyen folyamat játszódott le, mi pedig ennek a fényét látjuk most az égen. A nóva persze nem összekeverendő a szupernóvákkal, mivel az utóbbi pár dologban különbözik a nóváktól (fényesebbek a szupernóvák, illetve más okból robbannak fel)
Ha nincs lehetőséged az új "csillag" vizsgálatára, akkor neten is részt vehetsz virtuális távcsöves bemutatókon. Augusztus 19-én, tehát hétfőn este, 22:00-kor Gianluca Masi tart bemutatót, majd hajnali 4:00-kor a Virtual Star Party csapata.
Ha pedig ezeken sem tudsz jelen lenni, akkor íme néhány kép az új jövevényről:
Augusztus 16 - Nick Rose képe
Augusztus 14 - John Chumack képe
Augusztus 15 - Gianluca Masi képe (Hétfőn este az ő virtuális bemutatóját követhetitek figyelemmel a neten)
Michael K. Chung már csak otthon vette észre, hogy a hosszú expós timelapse videóin mit is örökített meg. A Perseidák maximumán, ahogy sok más fotós, ő is kiment képeket készíteni majd az otthoni utómunkák alatt vette észre, hogy a sok hullócsillag mellett egy felrobbanó meteort is lefotózott. A felvételen igazán szépen látszik a robbanás illetve az utána visszamaradt törmelék gyűrű amit ilyen formában azért ritkábban tudnak megörökíteni.
Az IAU (International Astronomical Union) kiadott a napokban egy nyilatkozatot, miszerint az elmúlt években felfedezett néhány exobolygóknak szeretne nevet adni illetve szeretné bevonni ebbe a nyilvánosságot is. Ez igazából a szöges ellentéte annak amit az IAU képviselt eddig az névadások kapcsán, mivel alig pár hónapja nyilatkozták, hogy nem látják szükségesnek és nem is tervezik az exobolygók elnevezését.
Bár ez örvendetes hír de a névadásnak azért van pár feltétele. Íme néhány a közleményből: 16 karakternél ne legyen hosszabb, kiejthető legyen a nyelvek nagy részén, ha lehet egy szóból álljon, ne legyen sértő vagy bántó, politikai vagy katonai színezete se legyen, illetve a bolygó felfedezője is egyezzen bele. Persze van részletes verseny kiírás is, itt minden információt megtalálhatsz erről: http://www.iau.org/static/public/naming/planets_and_satellites.pdf
A javaslatokat az iaupublic@iap.frcímre lehet küldeni, de mindenképp vegyétek figyelembe a pdf-ben leírt szabályokat!
A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája. Egy fehér törpéből és fősorozati csillagból vagy vörös óriásból álló kettőscsillagban bekövetkező robbanás. Lényege, hogy a nagyobb csillag, főleg hidrogénből álló légköréből gáz áramlik a fehér törpe felszínére az akkréciós korongon keresztül. Amikor pedig a felgyülemlő gáz elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, megindul benne a magfúzió és termonukleáris robbanás következik be. Egy és száz nap alatt 7-20 magnitúdójú kifényesedés történik, majd rövid ideig tartó maximuma után fokozatosan elhalványodik, akár évtizedeken át.
Fantáziarajz egy nóváról. A nagyobb, narancssárga színű csillagból anyagot szív el a mellette levő fehér törpe.
Egy Japán amatőr csillagász, Koichi Itagaki a napokban (augusztus 14) fedezett fel egy "új" csillagot, vagyis nóvát a Delfin csillagképben. A felfedezéshez egy közepes méretű (18 cm) tükrös teleszkópot és CCD kamerát használt. Egyelőre csak ideiglenes (csillagászati) neve van (PNVJ20233073 2.046.041), bár ha minden jól megy, hamarosan megkapja a köznyelv számára is érthetőbb nevét.
Néhány órával később mások is megerősítették, hogy egy új, 6.8 magnitúdós objektum ragyogott fel. Ez a szabad szemes csillagvizsgálat alsó határértéke, azaz megfelelően sötét helyen (városon kívül) az ilyen fényes objektumok még épphogy látszanak az égbolton. Ami viszont érdekessé teszi az egészet az az, hogy ezen a területen, a felfedezés előtt egy nappal, egy halvány, 13 magnitúdó körüli csillag volt. Úgy számítanak, hogy a fényessége még tovább emelkedik és a mai estére eléri a 6.0 magnitúdót. Ez azt jelenti, hogy nem csak távcsővel, hanem szabad szemmel is bőven látható lesz már, de még az is elképzelhető, hogy tovább erősödik a napokban.
Úgyhogy itt a remek alkalom, aki szeretné látni egy gigászi robbanás eredményét annak irány a természet. Este 10 óra után már bőven látható lesz bár a Hold 23:20-ig nem fog lenyugodni. Megtalálásához kelleni fog már egy minimális csillagászati tapasztalat, esetleg távcső (kis méretű is jó) de persze ez nem jelenti azt, hogy senki ne próbálkozzon vele akinek ezekből egyik sincs.
"Vázlatos" kép a nóva helyéről
Íme egy részletesebb kép a nóváról. Chris Marriott grafikája.
Inverz képen a nóva helyzete. A számok magnitúdó értékeket jelölnek, azaz az 57 az 5.7 magnitúdó és így tovább. Chris Marriott grafikája.
A nóvát a Delfin csillagkép közelében, a Nagy Nyári Háromszög mellett kell keresni. A Delfin illetve a Nagy Nyári Háromszög éjfél körül déli irányban lesz, viszonylag magasabban de akit érdekel az keressen rá egy csillagászati programban.
Adatai: PNV J20233073 + 2046041 (NOVA Del RA 20h23m30.7s Dec +20°46'03")
Egy igazán remek film látott napvilágot az éjszakai világító felhőkről (noctilucent clouds) a TWAN (The World At Night - A világ éjszaka) csapat egyik fotósától, P-M Hedén-től.
Gondolom most páran azt kérdezik, na de mik azok az éjszakai világító felhők? Nos, ez egy ritkább légköri jelenség, amely mély szürkület idején szokott előfordulni. Mivel nem régóta jegyzik csak, így működését és viselkedését nem teljesen értjük. Jelen ismereteink szerint a jelenséget a vízjég 40-100 nanométer átmérőjű kristályai okozzák, amelyek porszemcsékre telepednek, és amik visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét. Világító felhővel csak a nyári hónapokban találkozhatunk az 50 és 70 szélességi fokok között. Felismerni a kékes színéről lehet amit Magyarországon nagyjából június közepétől augusztus elejéig figyelhetünk meg.
Gondolom páran kíváncsiak vagytok a 2013-as Perseidákra. Nos, nem kell tovább várnotok, íme a tegnapi nap legjobb képei (a képre nyomva a készítők eredeti feltöltéseihez juthattok):
Meteorokat. Hullócsillagoknak is nevezik őket, de a valóságban nem sok közük van a valódi csillagokhoz. Inkább apró porszemek, törmelék darabok amik üstökösök anyagkibocsájtásával vagy ritkább esetben kisbolygó-ütközések által jöttek létre. A Perseidák konkrétan a 109P/Swift-Tuttle üstökös maradványa.
2 – Miért Perseidák a neve?
A meteorrajokat arról a csillagképről szokták elnevezni amelyben a radiánspontjuk van. A Perseidák úgy látszanak az égbolton mintha a Perzeusz csillagképből indulnának ezért Perseidák a neve.
3 – Mikor láthatom őket?
Lényegében amikor besötétedett már érdemes kimenni és keresni őket. Több maximumot is várnak, amiből az egyiken már áthaladtunk (kora délutáni órákban). Előreláthatólag Magyarországon este 10 óra után, illetve éjjel 3 óra körül lesz aktívabb. Persze, ha lemaradunk a ma esti programról akkor holnap hajnalban, illetve a következő 1-2 napban érdemes lesz még az eget kémlelni.
4 – Hova menjek?
Egyértelmű a válasz: minél sötétebb helyre. Városban is van esély a megpillantásukra, de ha igazán nagy tűzijátékot szeretnénk látni akkor menjünk a városokon kívülre. Mivel a Hold már korán lenyugszik így egyáltalán nem fogja zavarni a vizsgálatot. Egyedül a felhők miatt lehet aggódni, de a jelen állapot szerint Magyarország felett ilyen szempontból is kedvező lesz az éjszaka.
5 – Merre nézzek?
A Perzeusz észak-kelet fele kel fel, viszonylag már korán, majd keleti irányba halad egyre magasabbra az égbolton. Ha megkeressük a Göncölszekeret (Nagy-Medvét) akkor attól jobbra fogjuk megtalálni a Perzeuszt. Másik jellegzetes csillagkép a közelében a Kassziopeia, ami pedig a Perzeusz felett van. Persze, a kiindulási pont nem jelenti azt, hogy minden hullócsillag ebből az irányból fog érkezni. Ez az éjszaka folyamán változhat, ezért érdemes más fele is nézegetni.
6 – Mit vigyek?
Attól függ? Várostól távolabb biztos, hogy hűvösebb és párásabb lesz az idő. Egy pulcsi mindenképp legyen nálunk. Mivel viszonylag fárasztó felfele nézve várni a meteorokat érdemes valami pokrócot is vinnünk. Étel, ital igény szerint, bár ha a természetbe megyünk akkor figyeljünk arra, hogy ne szemeteljünk.
7 – Mit csináljak?
Alapvetően nézni kell őket. Figyeljük meg, hogy hány fajta hullócsillag van, esetleg számolhatjuk is. Óránkénti átlagot szoktak megadni a meteorrajoknál, így pl. a Perseidák maximum alatt (tehát mikor a legaktívabb) 100 darabot is láthatunk. Ha a számolást unalmasnak tartjuk akkor kísérletezhetünk egy rádió segítségével is, amivel "meg is hallgathatjuk" őket. Fotós kedvű emberkék vigyenek nyugodtan fényképezőt, bár egy állvány, időzítő illetve hosszú expós gép nem árt hozzá. Esetleg infrás videokamerával is megpróbálhatunk felvételeket készíteni.
Mivel a Perseidák raj tartalmazza átlagban a legtöbb tűzgömböt, így ezekből is láthatunk párat az éjszaka folyamán. A tűzgömbök jóval fényesebbek meteorok mint az átlag, néha pedig füst nyomot hagynak maguk után vagy több darabra esnek szét.
8 – Mit NE csináljak?
A legfontosabb, ha a természetbe mész, óvd azt! Ne szemetelj kérlek, neked nem nehéz összeszedni a sörös dobozokat de a természetnek nehezebb eltüntetnie (mert más tényleg nem fogja összeszedni). Ha lehet, kerüld az erős fényforrásokat is... tehát kocsilámpa, tűzrakás, elemlámpázás, telefonnal fotózás nem tesz jót a nézelődéshez. Szemednek idő kell mire hozzászokik a sötéthez, akár több perc is. Ha mindenképp világítani szeretnél valamivel lehetőleg használj gyenge fényű, színezett fényforrást (pl. vörös fényű lámpa)
Egy ötös listában megpróbáljuk összeszedni a szerintünk legérdekesebb csillagászati szoftvereket. A lista számozása nem jelöl semmiféle sorrendet, hiszen szinte minden program el fog térni egy kicsit a többitől.
Talán a legismertebb csillagászati szoftver. Látványos grafikájával és könnyű kezelhetőségével kiemelkedik az átlagos asztronómiai programok közül. Ingyenes és több platformra is elérhető. Jelenleg hivatalos formában Linux, Windows és Mac OSX alá tölthető, de ugyanígy létezik, főként a nyílt forráskódnak köszönhetően, Symbian, Android, BSD, BlackBerry illetve iOS alá is. A szoftver 600 000 csillag adatait tartalmazza de extra katalógussal ez 210 millióig (!) bővíthető. A csillagképeket különféle látványos grafikával is megjeleníthetjük, a mélyég objektumok pedig fotóval is szerepelnek (Messier katalógus elemei). Tartalmaz egy keresőt illetve egy részletes beállító felületet ahol a felszín képétől kezdve bármit tudunk szabályozni. Természetesen ismeri a Naprendszer bolygóit illetve holdjait is de ha szeretnénk akkor üstökösöket is kereshetünk benne. Asztrofotósok teleszkóp irányítást is találhatnak a programban de ha csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit látnánk a távcsövünkben, azt is megnézhetjük.
A Stellarium legnagyobb versenytársa valószínűleg a SkyChart vagy más néven, a Cartes du Ciel. Jóval puritánabb kinézete sok szempontból komolyabb tudást takar. Ahogy a Stellarium, úgy ez a program is bővíthető csillag adatbázissal rendelkezik. Igaz a PPMXL katalógus felrakása után már 148 GB (tár)helyet illetve 24 GB ramot igényel a program. Rengeteg csillagtérkép elkészítésére ad lehetőséget a SkyChart, így akár a kisbolygók, üstökösök aktuális pálya adatait is követhetjük. De ha ez nem lenne elég, a programmal teleszkópunkat is vezérelhetjük. Jó pár mélyég objektum fotóját is megtalálhatjuk benne, így ezen a területen igencsak hasonlít a Stellariumra. Sokféle operációs rendszeren fut, szintén a nyílt forráskód miatt, így Windows, Mac és Linux alatt is használhatjuk a programot.
A Celestia egy kicsit más jellegű szoftver mint az első kettő. Inkább hasonlít egy látványos világűrt bemutató programra mint egy komoly planetárium szoftverre. Pedig a Celestiát még a NASA és az Európai Űrügynökség is használta. Az egyik lényeges eleme a programnak, hogy szabadon repkedhetünk a világegyetemben, így a naprendszer tagjaitól kezdve egészen a galaxisokig bárhova ellátogathatunk. Adatbázisa 118 322 csillagot, 10 000 galaxist, illetve rengeteg egyéb mélyég objektumot tartalmaz. Ezek mellett kiegészítőként elérhetők még különféle szondák modelljei, újabb ködök, nyílt halmazok, 3D-s kráterek és hegyek vagy épp nagy felbontású textúrák. A megjelenítéshez OpenGL-t használ így a futtatás 3D-s kártyát igényel. Jelenleg Windowsra, Linuxra, Mac OS X-re illetve AmigaOS 4-re érhető el.
Gépigény: Windows, Mac OSX, Linux, AmigaOS 4 - OpenGL
Az Universe Sandbox egy interaktív gravitációs szimulátor. Segítségével különféle fizikai kölcsönhatásokat vizsgálhatunk a világegyetemben. Legyen az két galaxis összeolvadása, vagy épp egy új Hold megjelenése a Föld körül. Időben is szinte bármeddig gyorsíthatjuk a szimulációt így pillanatok alatt pusztíthatunk vagy teremthetünk a világegyetemben. Az új verzió tartalmaz már különféle szimulált eseményeket (pl. galaxisok ütközése), támogatja a vörös-kék lencsés 3D szemüvegeket, különféle mértékegységeket, nagy felbontású képek exportálását... stb. Hátránya, hogy pénzbe kerül illetve csak Windowson fut. Adatbázisa jelenleg 8 bolygót, 160 holdat, 100 aszteroidát, 1 000 közeli napot, 70 galaxist, 3.8 milliárd évnyi Andromeda galaxis és Tejútrendszer "ütközést", Rho Cancri naprendszer 5 bolygóját, Shoemaker Levy 9 meteorütközést és még sok mást tartalmaz. Kicsit gépigényes bár kipróbálni nagyon is megéri. A próbaverzióban 60 percnyi szimuláció van, utána már sajnos fizetni kell érte.
A végére egy űrrepülés-szimulátort hagytam ami az Orbiter nevet kapta a fejlesztőjétől, Dr Martin Schweigertől. A programot 2000-ben kezdte el fejleszteni, oktatási céllal, hogy szimulálhassa az egyes űrjárműveket. Leginkább a Flight Simulator sorozathoz hasonlít, igaz itt űrhajókkal kell repülni. A program alkalmas planetárium szoftverként, a naprendszer tanulmányozására is mivel a bolygók helyzetét igen pontosan ábrázolja.
Íme egy gyönyörű kép a Lagúna-ködről, a Trifid-ködről, a Messier 21-ről illetve az NGC6559-ről. Az objektumok az egyik, csillaghalmazokban és ködökben leggazdagabb területen találhatók a Nyilas csillagképben. A képet egy amatőr asztrofotós, Terry Hancock készítette Michiganből.